Ismert zenészek, színészek, politikusok, újságírók, műsorvezetők és közgazdászok neve is szerepel azon a honlapon, amelyen a kormány állítása szerint egykori állambiztonsági „ügynökök” adatait hozták nyilvánosságra. Mások mellett megtaláltuk Vágó István egykori kvízmester, Szikora Róbert énekes, Dévényi Tibor lemezlovas, Szepesi György sportriporter, Lezsák Sándor volt fideszes országgyűlési képviselő, valamint Patyi András alkotmánybíró nevét is. Fontos kiemelni, hogy az adatok között hamis dokumentumok is szerepelhetnek, a nyilvánosságra hozott papírokból pedig nem derülnek ki a beszervezés körülményei – pedig utóbbiak nagyban árnyalhatják a tevékenység megítélését.
Több tízezer ügynökként nyilvántartott személy adata került fel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által létrehozott oldalra, a nevek között pedig a HVG gyűjtése szerint több ismert politikus, egyházi személy, zenész, színész, műsorvezető, riporter, valamint ügyvéd is megtalálható.
Egyszerű kereső felületet készítettek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által létrehozott oldalnak. Egykori állambiztonsági ügynökök nevére és anyja nevére, fedőnevére és születési helyére vagy beszervezési dossziéjának számára is lehet keresni, s a találatokat a 6-os kartonok és a mágnesszalag H adatbázisának tartalma alapján közli majd az oldal.
A listát fenntartásokkal kell kezelni: egyrészt biztosan töredékes, mert becslések szerint 150-200 ezer beszervezett hálózati személy volt a rendszerváltás előtti Magyarországon, másrészt egyes dokumentumokat utólag, lejáratási céllal tehettek a papírok közé. Az is fontos különbség az adatok értékelésénél, hogy valakit könnyedén be tudtak-e szervezni, és rendszeresen jelentett is, vagy csak valamilyen zsarolás következtében került kapcsolatba az állambiztonsággal, és nem is jelentett egyáltalán. Ez utóbbiakról viszont nem sok derül ki a nyilvánosságra hozott dokumentumokból, pedig az érintettek tevékenységének megítélésénél ez fontos tényező volna.
Korábban már ismertté vált Vikidál Gyula énekes („Dalos”), Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus („Lengyel Zsolt”), Szabó István rendező („Képesi Endre”), Som Lajos zenész („Professzor”), Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő („Raguza”), valamint Dinnyés József zenész („Deák”) ügynökmúltja is.
Sok ismert közéleti szereplő esetében viszont most derült ki, hogy szerepelnek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának listáján. Vágó István egykori műsorvezető, a Demokratikus Koalíció volt politikusa például „Quiz” néven jelent meg a dokumentumok között, míg B. Tóth László lemezlovas „Göndör” néven, Dévényi Tibor lemezlovas, műsorvezető pedig Déva néven.
Szikora Róbert, az R-GO énekesét „Nanu-nanu” néven tartották nyilván, esetében a beszervezés alapjaként a „hazafias” indokot jelölték meg. (Szikora Róbert az Indexnek azt mondta, nem jelentett senkiről.) Hasonló alapon szervezhették be B. Tóth Lászlót 1981-ben és Dévényi Tibort is 1975-ben, de például Csurka Istvánt, a MIÉP egykori elnöke esetében „presszió és politikai meggyőződés” felirat került a 6-os kartonjára.
Szerepel a nyilvánosságra hozott nevek között Szepesi György sportriporter neve is, akit „Galambos” néven tartottak nyilván ügynökként 1950 óta.
Több egyházi személy is neve is felkerült az ügynöklistákat tartalmazó honlapra, így például Beer Miklós nyugalmazott püspöké („Dunai Miklós”, minősítése: titkos megbízott), valamint Kiss-Rigó László püspöké is („Lawerence”, minősítése: titkos megbízott). Bölcskei Gusztáv református püspököt „Bátori” néven és mint „titkos megbízott” tartották nyilván, míg Paskai László bíborost „Tanár” néven. Schöner Alfréd főrabbi – a dokumentumok szerint – „Szegedi” néven titkos megbízottként került kapcsolatba az állambiztonsággal 1980-ban.
Mayer Mihály volt pécsi püspököt 1988-ban próbálták beszervezni Kocsis Lajos néven, őt titkos megbízottként tartották nyilván.
A politikához közel állók közül eddig ismeretlen volt De Blasio Antonio, a Fidesz volt európai parlamenti képviselőjének múltja, akit „Magas Antalként” tartottak nyilván 1985 óta szintén titkos megbízottként. Rajta van a listán Pokorni Zoltán volt XII. kerületi fideszes polgármester apja, valamint Tarr Zoltán a Tisza Párt társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter apjának a neve is, utóbbiról itt írtunk bővebben:
Tarr Kálmán református lelkészt 1984-ben szervezték be hazafias alapon, Kovács Kálmán fedőnéven volt titkos megbízott.
Szita Károly Kaposvár polgármesterét a papírok alapján 1980 próbálták meg beszervezni és titkos megbízottként tekintettek rá, ő korábban rendre tagadta, hogy kapcsolatban állt volna az állambiztonsággal. Kerestük a városvezetőt, ám sajtósa későbbre ígért tájékoztatást.
Lezsák Sándor volt fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korábbi alelnökének neve is megjelent az egyik mágnesszalagon. Az általa alapított Lakiteleki Népfőiskola és a hozzá kapcsolódó Hungarikum Liget több tízmilliárd forint állami támogatást kapott az elmúlt években.
Bárándy György egykori ügyvédről szóló mágnesszalag is megjelent a honlapon, valamint a dokumentumok alapján 1980-ban kapcsolatba lépett az állambiztonsággal Raffay Ernő történész, az Antall-kormány államtitkára is ( őt „Kocsis Lajos” néven tartották nyilván).
Patyi András alkotmánybíró neve is szerepel a listán, akit 1988-ban igyekeztek beszervezni és a papírok alapján „Kocsis Márton” volt a fedőneve. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egykori rektorát kerestük az Alkotmánybíróságon, ha válaszol kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Gáti Oszkár a Madách Színház színészeként környékezték meg, őt „Tatár” néven tartották nyilván, míg Csurka László színészt Parti Zoltánként. Őt egyébként ellenforradalmiként jellemezték a 6-os kartonján. „Kleopátraként” szerepel az adatok között Medveczky Ilona táncművész, valamint Kékes Zoltán „Sziszi”, a Dolly Roll énekese is.
Szerepel a listán Felföldi József, a szívószálpápaként ismert debreceni milliárdos is, akinek a fedőneve „Tóth József” volt.
A szívószálpápaként is ismert debreceni milliárdos úgy gondolja, különleges megfigyelés alatt állt kereskedelmi tevékenysége miatt.
Mennyi ügynöke volt a Kádár-korszak állambiztonságának? Hol találkoztak a tartótisztjeikkel? Hogyan rangsorolta az informátorait a rendszer? Mennyire gyakran próbáltak zsarolással beszervezni embereket? Milyen társadalmi hátterük, iskolai végzettségük volt az ügynököknek? Tényleg tilos volt párttagot beszervezni? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a korszak kutatóinak segítségével.
