„Ma a gyors hal eszi meg a lassú halat” – figyelmeztetett Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Tehetségmenedzsment Konferencia 2008 megnyitóján. Az államtitkár arra utalt, hogy nem a vállalat mérete határozza meg az üzleti sikerességet, hanem az alkalmazottak tehetsége és tudástőkéje, és a közszférának ugyanúgy szüksége van a tehetségekre, mint a vállalatoknak. A DGS Global Research, a NEXON és az AIESEC által szervezett konferencia 24 előadója egyetértett abban, hogy a tehetségmenedzsment meghatározó lehet a vállalatok sikerességében, ugyanakkor még bőven van lehetőség a fejlődésre.

Buday Bence, az AIESEC elnökhelyettese a nagyvállalatok között a tehetségek felkutatása terén kialakult verseny rejtett csapdáit emelte ki. Az állásbörzéken bemutatott „showműsorokban” a vállalatok a legjobb munkatársaknak nyújtott karrierlehetőséget emelik ki, a kevésbé tehetséges pályakezdőkben viszont emiatt irreális elvárások alakulnak ki. Ezzel magyarázható a Most Desired Company (Legvonzóbb vállalat) felmérés eredménye is, mely szerint a pályakezdők jelentős részének túlzóak a fizetéssel és a kezdő beosztással kapcsolatos elvárásai.

A tehetségek felkutatása ugyanakkor csak az első lépcső, a legjobb dolgozókat meg is kellene tartania a vállalatnak. Ebben nagy szerepe van a megfelelően működtetett tehetségmenedzsment rendszernek, mely az eredményes vezetés alapját képezi, és hozzájárul a vállalat hosszú távú versenyképességéhez – emelte ki Zöllei Katalin, a NEXON HR igazgatója. Ugyanakkor pont a fiatal munkavállalók tehetségmenedzsmentje okozza a legtöbb problémát, a 2007. évi Országos HR Benchmark Felmérés adatai szerint a legnagyobb éves fluktuáció épp a 20-30 éves korosztályban fordul elő.