Intermodiális csomópontok hiányában, ahol a vasúti és az autópályák, a vízi továbbszállítást biztosító, és a légikikötők összefutnak, csupán tranzitszerepet képes betölteni az ország - mondta Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke.

A logisztika, amely egy-egy áru, termék útját végigkíséri a nyersanyagtól az újrahasznosításig, ma már a GDP 5 százalékát állítja elő Magyarországon, az egyesülethez tartozó vállalkozások évente, mintegy 3 ezer milliárd forintnyi árbevételt produkálnak - közölte Doór Zoltán.

A kormányzat várhatóan októberre készíti el a második nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó közlekedésfejlesztési, illetve gazdasági versenyképességi operatív programokat. Ezek keretében megfogalmaznak egy pályázati rendszert logisztikai fejlesztések támogatására - mondta Szűcs Lajos, a gazdasági tárca főosztályvezetője.

Ez azért is szükséges, mert a térségben, a többi között Mariborban, Pozsonyban, Újvidéken és Temesváron is intenzíven folyik a logisztikai centrumok kialakítása. Magyarország előnye, hogy területén metszi egymást a négy, úgynevezett helsinki közúti folyosó - fűzte hozzá Szűcs Lajos.

Fontos feltétel még annak biztosítása, hogy a Duna, évente 300 napon keresztül hajózhatóvá váljék, 2,5 méteres merülési mélységgel Magyarországon, mert ez biztosítja a kikötő beruházások megtérülését. A közlekedés mintegy 8 ezer milliárd forintnyi fejlesztést igényel az elkövetkező években, amiből 2 ezer milliárd forint teremthető elő az Európai Unió támogatásával.

Régiószerte jelentős verseny folyik a térség logisztikai központja pozíció elnyeréséért, Magyarország mellett Szlovákiának és Csehországnak is ez a célja. Ebben a helyzetben meghatározó szerep hárul az államra az infrastruktúra fejlesztése területén; az egyesület véleménye szerint maradéktalanul szükséges a 2015-ig meghatározott autópálya-építési program végrehajtása, vagyis a déli, az M8-ast és az M9-est is magában foglaló sztrádatengely megépítése.