Tetszett a cikk?

2009-ben a segély-előirányzatból 24,5 milliárd csoportosítható át a foglalkoztatás finanszírozására, tehát közfoglalkoztatásra 47 milliárd forint áll rendelkezésére az „Út a Munkához” program szabályozási koncepciója szerint. Összességében a támogatási rendszer finanszírozására rendelkezésre álló 97,5 milliárd forintnak több mint 50 százaléka szolgálna foglalkoztatási célokat az eddigi 22 százalékkal szemben. A közfoglalkoztatási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegével egyezne meg.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium parlamenti előterjesztéshez készített szabályozási koncepciója szerint az „Út a munkához” program 2009-ben induló intézkedései hatására jelentősen, kb. 80-100 ezer fővel csökken az aktív korú segélyezettek száma.

Az átalakítás fő iránya, hogy a jelenleg rendszeres szociális segélyt igénybevevő, de munkára képes személyek a jövőben nagyobb mértékben vegyenek részt a foglalkoztatásban, ezért a jelenlegi segélyezetteket két csoportba vonná. Az egyik csoportba a rendszeres szociális segélyben részesülők (pl. munkavégzésre nem kötelezhetők: 55. évüket betöltötték, 3 vagy több gyermeket egyedül nevelők, egészségügyi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlanok), a másikba a közfoglalkoztatási támogatásban részesülők (pl. közfoglalkoztatásban való részvételre kötelezettek, álláskeresők, az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal együttműködésre kötelezettek) tartoznak.

A segélyezett 200 ezer fős népesség mintegy fele nem tud munkát vállalni, ők ezután is rendszeres szociális segélyre jogosultak. A munkára képes „célcsoport” az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) tartja kötelezően a kapcsolatot, mellyel továbbra is álláskeresési megállapodást kötnek. Ennek elemeit (pl. a közfoglalkoztatásban, képzésben való részvétel) kötelező jelleggel be kell tartaniuk. Amennyiben a szolgálat átmenetileg sem foglalkoztatást, sem képzést nem tud nyújtani, és az önkormányzat sem biztosít közfoglalkoztatást, az önkormányzat a nyugdíjminimum összegével megegyező mértékű, újonnan bevezetendő ellátást, úgynevezett közfoglalkoztatási támogatást folyósít.

Azok esetében, akik az előírt foglalkoztatási kötelezettségeiket vagy az álláskeresési megállapodásban kötelezően megjelölt elemet nem teljesítik, a támogatás megszüntetésére kerül sor.

A közfoglalkoztatás szervezése
A jelenlegi közfoglalkoztatási formák egyszerűbbé válnak: megszűnik az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás (a nonprofit szervezetek továbbra is szervezhetnek közhasznú foglalkoztatást), az új szabályozás a jelenlegi közcélú munka, illetve a közmunka szabályainak alapján történik majd. A minisztérium koncepciója pontos időhatárokat nem tartalmaz, de megjegyzi, hogy a több hónapig tartó folyamatos foglalkoztatás megszervezése a cél.

A közfoglalkoztatás megszervezése az önkormányzatok feladata, évente január 31-ig közfoglalkoztatási tervet készítenek az ÁFSZ-szel egyeztetve, biztosítva az álláskeresési megállapodásokkal való összehangolást.
A közfoglalkoztatásban résztvevő személy az önkormányzattal munkaviszonyt létesít, az Alkalmi Munkavállalói Könyv helyébe lépő egyszerűsített (elektronikus), határozott időre szóló munkaszerződéssel, és az ahhoz kapcsolódó egyszerűsített (elektronikus) társadalombiztosítási, adózási bejelentési kötelezettségek teljesítésével.

Mennyi pénz jár az ellátásért?
A rendszeres szociális segély összege ezután is a nyugdíjminimum 90 százalékáig egészítené ki a család összjövedelmét, felső határa a mindenkori nettó minimálbér maradna.

A Humán Rent Press információi szerint a közfoglalkoztatási támogatás havi összege rögzített lenne, a család összetételétől, jövedelmétől függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2008-ban 28.500 Ft) egyezne meg. A munkavégzéssel töltött napokra nem a támogatás, hanem a munkabér járna, amelyet a minimálbérre vonatkozó szabályok betartásával kell megállapítani.

Az új rendszer bevezetése megköveteli az álláskeresési támogatás kiegészítésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. Az álláskeresési segély összege jelenleg a minimálbér 40 százaléka, ami nagyságrendileg megegyezik a közfoglalkoztatási támogatás javasolt összegével, ezzel az álláskeresési támogatás kiegészítésének elvi indoka megszűnik.

Start Régió kártya
A segélyezettek számának csökkentésében jelentős szerepet szánnak az alacsony végzettségűek versenyszférában történő foglalkoztatását segítő Start Régió kártyának, másrészt a szociális szövetkezetek támogatásának, a helyi mikrohitel-, valamint a TÁMOP-programoknak. A programcsomag révén markánsan kettéválik a szociális segélyezettek, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora.

A tervek szerint az „Út a Munkához” program keretében bevezetésre kerülő Start Régió kártya a Start Extra kedvezményt kiegészítő támogatásként valósul meg, de többletfeltételeket támaszt a munkáltatóval szemben: létszámnövelést és tartósabb foglalkoztatást. A szabályozási koncepció szerint: „A program keretében a Start Extra kártyával rendelkező, a kártya kiállítását megelőzően közfoglalkoztatási támogatásban részesülő regisztrált álláskeresőket foglalkoztatók lehetőséget kapnak a Start Extra által biztosított első éves kedvezmény (teljes járulékmentesség) kibővítésére további 2 évre, a foglalkoztatás megkezdéséig számított legfeljebb 3 évig, feltéve, hogy a munkáltató határozatlan időre szóló munkaszerződést köt, és ez alapján legalább 3 éves tartalmú foglalkoztatást vállal. A munkaadó a kedvezményt csak a mindenkor hatályos legkisebb munkabér kétszeresének mértékéig érvényesítheti.”

A Start Régiót az első évben teljes egészében a Start Extra program költségvetési forrásaiból finanszírozzák, a második évben a Start Extra által nyújtott kedvezményt egészíti ki a Munkaerő-piaci Alap (MPA), a harmadik évben kizárólagosan MPA forrásokból térítik meg a fix összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számára.

A törvényjavaslatot a kormány az ütemterv szerint októberben nyújtja be az Országgyűlés elé, kihirdetését december közepére tervezik (a program végrehajtása érdekében számos törvényt kell módosítani).

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium számításai szerint a rendszeres szociális segély és a segélyezettek közfoglalkoztatásának (közcélú és közhasznú munkára) várható kiadásaira 2009-ben 97,48 milliárd forint áll rendelkezésre. Az átállás évében, 2009-ben a segély előirányzatból 24,5 milliárd csoportosítható át a foglalkoztatás finanszírozására, tehát közfoglalkoztatásra 47 milliárd forint áll rendelkezésére. Összességében a támogatási rendszer finanszírozására rendelkezésre álló 97,5 milliárd forintnak több mint 50%-a szolgálna foglalkoztatási célokat az eddigi 22 százalékkal szemben.

Human Rent Press

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Vállalkozás

Miért kelendőbb a Start Plusz, mint a Start Extra?

A Start Plusz kártyákból több mint kétszer annyit váltottak ki az érdekeltek eddig, mint a nagyobb kedvezményt biztosító Start Extra kártyákból - derül ki a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatóból.

MTI Karrier

Start kártyák: 10 600-an helyezkedtek el

A hátrányos helyzetű és az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő Start plusz és Start extra kártyák segítségével 10 600 ember vállalt munkát a programok tavaly júliusi indulásától idén júniusig - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.