Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az egyes vagyontárgyak adóztatása mást jelent, mint a vagyontárgy adóztatása. Vegyük például az ingatlanadót, amelyet – az írás készültének pillanatában – a 30 millió forint vagy a feletti forgalmi értékű ingatlanokra kívánnak kivetni. Ha mondjuk az 50 millió forint értékű ingatlant két személy tulajdonolja, akkor a tulajdonosok tulajdonának értéke fejenként 25 millió forint. Mégis adót kell fizetniük, mindegyiknek az adó felét.
Egy másik magánszemélynek három ingatlana van, mindegyik ér 20-20 millió forintot. Ez összesen 60 millió forintnyi "vagyon". Mégsem kell vagyonadót fizetnie, mert egyik ingatlan forgalmi értéke sem éri el egyenként a 30 millió forintot. Hol itt az igazság? Nyilván a praktikum is szerepet játszott az ötlet kialakításában, valamint az a valós helyzet, hogy egy ingatlan általában egy család tulajdonában van. Nem tudjuk, hogy lesz-e törvény belőle, s ha igen, akkor életbe lép-e.
Ami ingatlanadó ügyében történt ebben a ciklusban, az bohózat. 2006-ban bevezették a luxusadót. 2007-ben – az ellenzék téves gombnyomásával – elfogadták 2009. január 1.-i hatállyal az értékalapú ingatlanadót. 2008. tavaszán az áfa törvény módosításának farvizén visszaállították a ’régi’ ingatlanadót, s csak alternatívaként hagyták meg a számított értékalapú ingatlanadót. Még ebben az évben az Alkotmánybíróság erősen vitatható ítéletében (lásd: két különvélemény) megsemmisítette a luxusadót és a még életbe sem lépett számított értékalapú ingatlanadót. 2009-ben a "szakértői kormány" felvetette az általános, egységes, kötelező számított értékalapú ingatlanadót. Először kétmillió forint számított értékről indultak, majd több variáció után, képviselői nyomásra született meg a ma ismert eredmény.
Harmincmillió forgalmi értéktől indul a sávosan progresszív adó azzal a furcsasággal, hogy a 30 milliós küszöb átlépése esetén nulla forinttól kell az adót számítani. Központi adónak gondolják és a központi adóhatóságra bíznák. Ez utóbbi külön hiba a szakmai hibák sorában. Ezt akkor kellene így csinálni, ha valóban vagyonadó lenne, vagyis egy személynek az országban lévő minden vagyonát figyelembe vennék az adóztatásnál. Itt azonban vagyontárgy adójáról van szó, ezt csak önkormányzati hatáskörben szabadna működtetni. A helyi önkormányzat (polgármesteri hivatal adócsoportja) jobban ismeri a települési értékviszonyokat, mint a megye (régió) központban székelő APEH. A forgalmi érték egyébként is csak elvileg egzakt fogalom, gyakorlatilag egy ingatlannak annyi értéke van, ahányan értékelik. Persze az is lehet, hogy a bevallásos rendszerrel csak indítanak és titkon azzal számolnak, hogy 4-5 év alatt majd teljes körűvé válhat.
Vámosi-Nagy Szabolcs további, ingatlanadóval kapcsolatos felvetéseit az Adózónán olvashatja.
