Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Bár adóegyszerűsítésre, egykulcsos adórendszerre vágyunk, ha tényleg történik valami ez irányba mutató, akkor viszont valaki, pillanatnyi érdeksérelme okán biztosan tiltakozik, elsőként például az, akit közvetve érint az intézkedés miatt megszűnő kedvezmény - mondta Angyal József okleveles adószakértő az életbiztosítások után járó adókedvezmények megszüntetésével kapcsolatban a hvg.hu-nak. Az egykulcsos adó szerinte ugyanis feltételezi a kedvezmények megszüntetését. Az intézkedés közel 800 ezer ügyfelet érint a biztosítóknál, és a piaci szereplők szerint hosszú távon több kárt okoz, mint amennyi előnnyel jár.
A Pénzügyminisztérium viszont 23,4 milliárd forint körüli adóbevétellel számol a kedvezmény megszüntetése kapcsán, miután az életbiztosítások után tavaly épp ennyit igényeltek vissza. (A költségvetés egyébként először csak 2011-ben profitál az adószabály változásából, mivel 2010-ben az adózók az idei befizetések utáni kedvezményt még érvényesíthetik.)
Az adókedvezmények jellemzője, hogy mindig egy szűkebb társadalmi réteget szólítanak meg - mondta Angyal József hozzátéve: idetartoznak a kisebb jelentőségű biztosítási kedvezmények és a nagyobb horderejűek is, mint az alkalmazotti kedvezmény, az adójóváírás vagy a kisvállakozásoknak szóló eva.
Az adórendszert érintő változásokkal kapcsolatban azt is elmondta: véleménye szerint nem lehet egyszerre egykulcsos adórendszerről beszélni és a kedvezményeket is megtartani. Hasonlóképpen nem szerencsés egyszerre beszélni családi adózásról és egykulcsos adórendszerről, mivel a kettő kizárja egymást. Az életbiztosítási kedvezmény megszüntetése - hangsúlyozta - sokkal érdemibb lépés, mint 2011-re törvénybe iktatni a 15 millió forintig emelt sávhatárt.
Az adórendszer reformja azt jelentené, hogy az egyes részeket nem kiragadva, hanem együttesen kezelnénk. Az előbbire jó példa, hogy csökkent a munkáltatót terhelő járulék és a magánszemélyt terhelő adó, de ezzel egyidejűleg nem szűnt meg az eva, az ekho, s a cafetéria sem, továbbá maradt a legtöbb adókedvezmény - foglalta össze véleményét a változásokról a szakember. "Hiába szavazták meg már évközben a 2010-re érvényes adótörvényeket, ha a kapkodásnak az lesz a vége, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítheti többségüket"- tette hozzá.
A Pénzügyminisztérium viszont 23,4 milliárd forint körüli adóbevétellel számol a kedvezmény megszüntetése kapcsán, miután az életbiztosítások után tavaly épp ennyit igényeltek vissza. (A költségvetés egyébként először csak 2011-ben profitál az adószabály változásából, mivel 2010-ben az adózók az idei befizetések utáni kedvezményt még érvényesíthetik.)
Az adókedvezmények jellemzője, hogy mindig egy szűkebb társadalmi réteget szólítanak meg - mondta Angyal József hozzátéve: idetartoznak a kisebb jelentőségű biztosítási kedvezmények és a nagyobb horderejűek is, mint az alkalmazotti kedvezmény, az adójóváírás vagy a kisvállakozásoknak szóló eva.
Az adórendszert érintő változásokkal kapcsolatban azt is elmondta: véleménye szerint nem lehet egyszerre egykulcsos adórendszerről beszélni és a kedvezményeket is megtartani. Hasonlóképpen nem szerencsés egyszerre beszélni családi adózásról és egykulcsos adórendszerről, mivel a kettő kizárja egymást. Az életbiztosítási kedvezmény megszüntetése - hangsúlyozta - sokkal érdemibb lépés, mint 2011-re törvénybe iktatni a 15 millió forintig emelt sávhatárt.
Az adórendszer reformja azt jelentené, hogy az egyes részeket nem kiragadva, hanem együttesen kezelnénk. Az előbbire jó példa, hogy csökkent a munkáltatót terhelő járulék és a magánszemélyt terhelő adó, de ezzel egyidejűleg nem szűnt meg az eva, az ekho, s a cafetéria sem, továbbá maradt a legtöbb adókedvezmény - foglalta össze véleményét a változásokról a szakember. "Hiába szavazták meg már évközben a 2010-re érvényes adótörvényeket, ha a kapkodásnak az lesz a vége, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítheti többségüket"- tette hozzá.
