A könnyítés fontos lehetőséghez, és egyben versenytársaikkal szembeni potenciális előnyhöz juttatja a standardokat alkalmazó kkv-kat, köztük a tőkebevonásban gondolkodó feltörekvő középvállalatokat - vagyis a 2-22 milliárd forint éves árbevételű, döntően hazai cégeket - mondta Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoportjának vezetője. Ennek oka, hogy a nemzetközi standardokon - így a kkv IFRS-en - alapuló beszámolók alkalmasak a transzparens működés bemutatására, ami a következő években várhatóan egyre szélesebb körben válik a finanszírozó bankok általános elvárásává. A nemzetközi standardok megkönnyítik ugyanakkor a cégek teljesítményének összehasonlítását akár a régiós mezőnyben is, a standardok alkalmazása kedvező üzenetet hordoz tehát a régióban partnereket kereső potenciális szakmai, vagy pénzügyi befektetők irányába.

A világméretű gazdasági válság kapcsán a cégeknek tisztában kell lenniük annak, hogy várhatóan sem a finanszírozás bőségében, sem pedig a finanszírozás feltételeként meghatározott követelményrendszerek terén nem térnek vissza a másfél évvel ezelőtti állapotok – legalábbis belátható időn belül nem. A vállalkozás teljesítményének objektív megjelenítése, illetve a működés átláthatóságának garantálása ma fontosabb követelmény, mint valaha, főként a válság kirobbanása előtt jó növekedési kilátásokkal rendelkező közepes vállalatok esetében.

A Kkv IFRS teljes mértékben az eddigi IFRS-ekre épülő, ám önálló standard, amelyet a standard hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre (kkv-k) történő alkalmazhatóság érdekében egyszerűsített a szabályalkotó. Az IFRS standardokban megengedett, egyes számviteli kezelési módokat, a kkv-k számára nem releváns témákat, illetve közzétételi előírásokat figyelmen kívül hagyó, a megjelenítési és értékelési követelményeket leegyszerűsítő „KKV IFRS”-ben a „teljes” IFRS-ben meghatározottakkal összehasonlítva több mint 90 százalékkal csökken a társaságokra alkalmazandó számviteli követelmények mértéke, miközben nem sérül a transzparencia. Az egyszerűsített standard több, a középvállalatok szempontjából irreleváns területet nem tárgyal, például az egy részvényre jutó eredményt (EPS), az évközi pénzügyi beszámoló-készítést, a szegmensjelentéseket, a biztosítást, sem pedig az értékesítési célú eszközök területét – emelte ki a Deloitte Kft. szakértője.

A gazdálkodó szervezeteknek alapvetően akkor van nyilvános felelősségük, ha kötelezettség- és tőke-instrumentumaikkal nyilvánosan kereskednek, illetve ha pénzintézetekről vagy más olyan gazdálkodó szervezetekről van szó, amelyek fő üzleti tevékenységük keretében az ügyfeleik által rájuk bízott pénzforrásokat kezelik. A standardban a szabályalkotó egymás után ismerteti a különböző területeket, így a KKV IFRS mintegy felhasználóbarát kézikönyvként funkcionál a középvállalatok pénzügyi kimutatásainak készítői és használói részére. 

A KKV IFRS elszámolási és értékelésre vonatkozó egyszerűsítései közül a pénzügyi instrumentumok esetén alkalmazandó legfontosabb könnyítések, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi instrumentumok értékelése bekerülési értéken, vagy amortizált bekerülési értéken történik. A többi esetben a megjelenítés valós értéken történik az eredményben. Így elkerülhetők a pénzügyi instrumentumok négy kategóriába való csoportosításának problémái. A standardban egyszerűsödnek, és a kkv-k jellegéhez igazodnak továbbá a fedezeti elszámolásra vonatkozó előírások, beleértve a részletes számításokat is – emelte ki a szakértő.