Az idei évben 71 500 forintról 73 500 forintra emelkedett a minimálbér és 89 500 forintra duzzadt a garantált bérminimum összege. A több néha kevesebb, már ami az adózást és a járulékfizetést illeti: az olyan társadalombiztosítási kötelezettségeknél ugyanis, mint a minimumjárulék-fizetés, illetve a biztosítási kötelezettség elbírálása csak februártól kell a 73 500 forintot alapul venni.  Január hónapra még a december 1-jén hatályos minimálbérrel, tehát a 71 500 forinttal számolunk - olvasható a jogszabályban. A magasabb minimálbér után ráadásul kevesebb személyi jövedelemadót (szja) is kell fizetni, igaz, csak munkaviszonyban - hangsúlyozta lapunknak Angyal József okleveles adószakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az adójóváírás miatt 70 ezer forint jövedelemig nem kell adózni (tavaly ez az összeg még 63 ezer forint volt).

Lényeges változás, hogy az szja számításánál 2010-től figyelembe kell vennünk az adóalap-kiegészítést, ami jelentősen átírja a jövedelem utáni adózási szabályokat - figyelmeztet Angyal József. Az idei minimálbérrel számolva ugyanis éves szinten 882 ezer forintos éves jövedelem után tavaly még 18 százalékot (158 760 Ft) adóztunk volna, 2010-ben pedig már az adóalap-kiegészítéssel együtt 1 120 140 forint adóalap után 17 százalékos adót (190 424 forint) fizetünk, vagyis  31 664 forinttal többet, mint 2009-ben kellett volna ugyanekkora jövedelem mellett. Jól járnak viszont, akik munkaviszonyban keresnek a minimálbérnek megfelelő összeget: ők - az adójóváírás következtében - ugyanis idén 13 456 forinttal kevesebbet adót fizetnek, mint 2009-ben ugyanekkora összeg után.
 
Nem panaszkodhatnak a dupla minimálbérből - szintén munkaviszonyban - élők sem: az Adózóna szja-kalkulátorával ugyanis kiszámoltuk azt is, hogy bár az adótábla miatt 63 328 ezer forinttal többet kéne adózniuk, az adójóváírás közel 28 ezer forinttal csökkenti az adójukat. A legjobban a havi 330 ezer forintot keresők járnak, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatják-e őket. Nekik ugyanis az éves jövedelmük 3 millió 960 ezer, amelynek adóalapja - az adóalap-kiegészítési szabály miatt - eléri az 5 millió forintot. A sávhatár kitolása következtében pedig ezután 2010-ben éves szinten 224 256 forinttal kevesebb szja-t kell fizetniük, mint a 3,9 milliós jövedelem után tavaly.

© Végel Dániel

Más a helyzet az egyéni vállalkozókkal, akik 2010-re 160 ezer forintban határozzák meg tevékenységük piaci értékét, azaz ekkora havi összeget vesznek fel vállalkozói kivétként. Az egyéni vállalkozó nem jogosult az adójóváírásra, ezért adóterhe 2009-hez képest 65 328 forinttal növekszik. Ugyanez vonatkozik a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra, a választott tisztségviselőkre, valamint a társas vállalkozások személyes közreműködőire.  
   
Csökkenő céges terhek

Az adóalap-kiegészítés tehát nem elsősorban a cégeknek kedvez, de esetükben is csökkennek a terhek: öt százalékponttal kevesebb lesz a munkavállalók után fizetendő járulék, vagyis a gyakorlatban ennyivel csökken a foglalkoztatás költsége - mutat rá Veszprémi István a Deloitte adópartnere, aki szerint ez a változás is bizonyos esetekben hozzájárulhat ahhoz, hogy egy adott munkahely ne szűnjön meg vagy esetleg egy új létesüljön. Magyarán elősegítheti akár a foglalkoztatás bővítését is. Hozzátéve ugyanakkor azt is, hogy a munkahelyek megőrzését illetve újak létesítését számtalan tényező befolyásol, így önmagában az említett járulékcsökkenés nem oldja meg a problémát. A gyakorlatban tehát a vállalkozások csak azért nem  alkalmaznak több dolgozót, mert kisebb a tb, ha egyébként nincs elég nagy kereslet a cég termékeire vagy nem tud több szolgáltatást nyújtani, hiszen ebben az esetben nincs több munkavállalóra szükség kevesebb teher mellett sem. Ebben az esetben viszont több pénz maradhat a vállalkozás zsebében, amely kedvezően befolyásolhatja a cégek gazdasági helyzetét és így a foglalkoztatást is.

A járulékcsökkentés mellett kedvezően befolyásolja a cégek működését az is, hogy megszűnik egy 2009-ben bevezetett adminisztrációs teher. 2010-től a dolgozó bérfizetési jegyzékén már nem kell feltüntetni az előző hónapban utalt adókat és járulékokat.

A foglalkoztatás költsége csökken ugyan, de az alkalmazottak motiválására szolgáló cafetéria-elemek az idei évtől már nem adómentesek. Januártól már csak a számítógép- és internethasználat marad adómentes, a béren kívüli juttatási formák egy része pedig kedvezményes, 25 százalékos adómértékkel adózik majd - összeghatárhoz kötötten.

Ebbe a csoportba tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári, az önkéntes egészségpénztári, az önkéntes önsegélyező pénztárba befizetés, az üdülési csekk, a munkáltató üdülőjében történő üdültetés, a meleg étkeztetés és a melegétkeztetési utalvány, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési utalvány és a helyi bérlet megtérítése. E kifizetéseket egyéb közteher - társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás - nem terheli.

A juttatások kedvezményes adózásának értékhatárai a következők szerint alakulnak: az önkéntes nyugdíjpénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér harminc százaléka a limit. Az üdülési csekk és az üdültetési lehetőség biztosítása esetében éves szinten a minimálbér, iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből éves szinten a minimálbér két és félszerese, az iskolakezdési támogatás esetében a minimálbér harminc százaléka, a helyi bérlet esetében a teljes ellenérték jelenti a plafont. Kedvező változás, hogy a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik, és kibővül az üdülési csekk felhasználási köre a művelődési szolgáltatásokkal. Amennyiben a fenti juttatások összege meghaladja a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt, akkor az e fölötti részhez már 97,89 százalékos adóteher társul.

Megszűnő alkalmi munkavállalói könyv

A munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt érintő változás, hogy március 31-ével megszűnik az AM (alkalmi munkavállalói) könyv, helyette az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló (2009. évi CLII.) törvény szabályait kell alkalmazni. Az új jogszabály munkajogi könnyítéseket tartalmaz, mentesít az Mt. egy sor előírása alól: például öt  napos foglalkoztatásig nem szükséges írásbeli munkaszerződés, illetve írásbeli munkaszerződés megkötése esetén alkalmazható az egyszerű - a törvény mellékleteként meghatározott - formanyomtatvány.