A jogalkotó ugyan azzal magyarázta a hivatalból elrendelt adófolyószámla-rendezést, hogy az költségkímélő, valójában az adózói felháborodásokat próbálták orvosolni. Az APEH végrehajtási részlege ugyanis egyre gyakrabban végzett végrehajtást olyan cégeknél, ahol nem volt nettó adótartozás, de a pozitív egyenlegeket behajtotta, a negatív összegek pedig hidegen hagyták, mondván az adózó dolga, hogy hol tart túlfizetéseket. Az új előírás azonban gátat szabott a módszernek, előírta, hogy előbb a folyószámlán lévő tételeket rendezni kell. Az intézkedés azonban elfelejtette a közzétételi szabályokat kiigazítani, így belecsúszott az APEH végrehajtási feketelistába azon adózók köre is, ahol éppen ez az átvezetési folyamat zajlik.

Sajnos sem a közvélemény, se a szerződéskötés során végzett partner-átvilágítás nem kockáztat. Az a vállalkozás, amely szerepel egy ilyen listán, ott nincs pardon, az adott céget eltanácsolják, sőt a létező szerződéses kapcsolatok kapcsán is felmondják az addig gyümölcsöző együttműködési megállapodást. A zavart helyzetet még az is tetézheti, amikor a végrehajtással párhuzamosan a cég szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában. Egy laikus számára ez a kettős mérce kapcsán az egész rendszerbe vetett hit omlik össze, hiszen hogyan lehet végrehajtás alatt azon cég, amely nem is tartozik?

Ruszin Zsolt kommentárját olvassa el az Adózónán.