A pályázati forrásokat sok esetben azért nem használják fel, mert a nyertesek (a legtöbb esetben multinacionális vállalatok) a megvalósítástól visszalépnek - mondta Körmendy Zsófia, a 4 Tender Hungary pályázatíró cég vezetője, hozzátéve: e cégek csökkentik a többi pályázó nyerési esélyét, többletterhet (időt és pénzt) rónak a pályázati intézményrendszerre (lassítják, drágítják), és a jelentős pályázati pénzeket miattuk csak később osztják ki. Az indok nélkül visszalépő cégeket a 4 Tender szerint bizonyos időre kizárással vagy jelentős kötbérrel kellene büntetni, mert csak ez lehet a kellő visszatartó erő esetükben, jelenleg ugyanis nincsen következménye a visszalépésnek.

Ahhoz, hogy a források valóban hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, a pályázatíró cég szerint az uniós pályázati források felhasználása során a hatóságoknak a mostaninál hatékonyabban, szigorúbban kellene ellenőrizniük a vállalkozásokat, és körültekintően kellene kiválasztani a támogatandó cégek körét. Elsősorban a minimum két teljes lezárt üzleti évvel rendelkező, stabil, már eredményt felmutató cégek pályázati lehetőségeire kell fókuszálni. A tendereknél azonban továbbra is figyelembe kell venni a fejlettségbeli és regionális különbségeket, aminek alapján eltérő támogatási intenzitással, eltérő belépési korlátokkal és eltérő kötelezettségekkel kellene befogadni a pályázatokat.

Bizonyos esetekben a jelenlegi 25, illetve 100 százalékos támogatási intenzitás nem megfelelő. A cég szerint a rendszer hatékonyabb volna, ha a képzésekkel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok esetén a jelenlegi 100 százalékos támogatási arány a vállalkozói szféra esetében például 80 százalékra csökkenne, míg az önkormányzati és a non-profit szféra esetében 100 százalékon maradna. Ennek megvalósulása (a vállalkozói önrész miatt) komolyabb, átgondoltabb projekteket eredményezhetne, kevesebb visszaéléssel. Egyéb pályázatoknál (pl. gép, informatika, innováció) a jelenlegi 25-50 százalékos támogatási arány a 4 Tender szerint legyen magasabb, kiszámíthatóan 40-50 százalék körüli.

Ezek a beruházások ugyanis ténylegesen hozzájárulhatnak a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez. A tapasztalatok szerint a 30 százaléknál kisebb arányú támogatás jelentősen lecsökkenti a pályázó kedvet: nem éri meg a pályázati pénz felhasználásával járó többlet adminisztrációs teher, a számos ellenőrzés és a súlyos kötelezettségvállalás. Mivel azonban a gazdaság szereplőinek jelenleg az egyik legfontosabb problémája a forráshiány, ezért gyorsabbá kell tenni a kifizetéseket.

A reform részeként a jelenlegi pályázati rendszert egyszerűsíteni és az adminisztrációs terheket csökkenteni kell. A tendereket sokkal kiszámíthatóbbá kell tenni, valamint a jól előkészített és megtervezett pályázati kiírások mellett szükséges egy „kőbe vésett” pályázati menetrend kihirdetése, amelynek alapján a vállalkozások kiszámíthatóan tervezhetnek az uniós forrásokkal. A pályázatok bírálatát kisszámíthatóbbá kell tenni, és be kell vezetni az objektív bírálati rendszert fix határidővel.

Ahhoz, hogy a rendszer olajozottabban működjön, elengedhetetlen a közreműködő szervezetek foglalkoztatotti létszámának növelése, folyamatos képzésükről és ellenőrzésükről is gondoskodni kell. A pályázatok során beadandó dokumentumok körét és a formanyomtatványokat egységesíteni kell, mivel most pályázatonként sokszor eltérőek.

Végül, de nem utolsósorban javítani kell a pályázatokkal kapcsolatos morálon. Ehhez a jelenleginél hatékonyabb, szigorúbb, előre nem bejelentett ellenőrzésekre van szükség.