Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az új rendszerben, vagyis 2011-től legalább 37 év szolgálati idő szükséges egyáltalán ahhoz, hogy valaki korábban mehessen nyugdíjba, de hogy mennyivel kap kevesebbet, nem függ a szolgálati idő hosszától. Az számít, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonuló életkora mennyivel alacsonyabb az öregségi nyugdíjkorhatárnál. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végzők a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén korkedvezményben részesülnek. (2006 -tólkorkedvezményre jogosító időt csak az szerezhet az egyéb feltételek fennállása esetén, aki után a foglalkoztató a rá vonatkozó külön járulékot is megfizeti.)
Az a férfi, aki legalább 10 évet és az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben, valamint az, aki legalább 6 éven át magas nyomású légtérben dolgozott, 2 év korkedvezményben részesül. További 1-1 év korkedvezmény jár minden újabb, korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött 5, 4 illetve 3 év után (az előbbi felsorolás sorrendjében). 2010. december 31-ig lehet jogosultságot szerezni a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint. Ezt követően új szabályozási kötelezettséget ír elő a törvény.
A nyugdíj összegét a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek (jövedelmek) átlagából számítják a szolgálati (biztosítási) idő függvényében meghatározott skála szerint. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet – általános szabályként – az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért nyugdíj járulékköteles keresetekből, jövedelmekből kell megállapítani. A beszámítandó keresetek időszaka évről-évre egy-egy évvel meghosszabbodik, igy a nyugdíj fokozatosan a teljes életkereset alapján kerül kiszámításra.
Molnár László nyugdíjszakértő cikke itt folytatódik.
