A rendszerváltáskor létrehozott sikeres családi vállalatok alapítói hamarosan át kell, hogy adják cégük irányítását a következő generációnak, ám ez a folyamat a nemzetközi tapasztalatok alapján három esetből kétszer akár a vállalat teljes csődjével is végződhet. Magyarországon a tömeges sikertelenség komoly társadalmi-gazdasági kockázatot is hordoz, hiszen az érintett cégek adják a hazai vállalkozások több mint 70 százalékát, és foglalkoztatják az alkalmazottak csaknem 60 százalékát. Nem számolnak azzal sem, hogy esetleg egy „nem-családtag” vezetőt vonjanak be az irányításba, és eddig nem foglalkoztak a saját visszavonulásuk konkrét tervezésével sem. Ez nem meglepő, hiszen a  Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) felmérésében megkérdezett családi vállalatoknál a felmérés időpontjában jellemzően a cég tulajdona teljes egészben, vagy túlnyomórészt még az alapítóé.

„A kutatásból látszik az is, hogy a cég ’nem-családtag’ menedzsereit, kulcsembereit nem vonják be a tulajdonba, ugyanakkor az utódjelölteket csak ritkán küldik pályájuk elején más cégekhez szakmai és személyes tapasztalatokat szerezni. Ez pedig azt támasztja alá, hogy a családi vállalkozások generációváltása, az átadás-átvétel folyamata fajsúlyosabb kérdés, mint amire korábban számíthattak az alapítók” – magyarázza Gelléri Péter a kutatást végző Családi Vállalat Akadémia elnöke. A tulajdonos családok az interjúk során kivétel nélkül a sürgősség érzését fogalmazták meg utódlással kapcsolatos egyes teendőik, felelősségeik kapcsán. E kérdések rendezéséhez a legtöbbször szükségük van külső szemre és/vagy ’family business’ praktikák ismeretére. „Ezek hiánya olyan feszültségeket hagy a résztvevőkben és a rendszerben, amelyek a kényszerű utódláskor robbanáshoz vezethetnek, illetve akár a cég jelentős értékcsökkenéséhez.” – teszi hozzá Gelléri Péter.

Egészen más a helyzet a technológiai innováció bázisára épült, és ma is alapvetően „innovációs meghajtású” cégek helyzete, ezek ugyanis a fenti szempontok mentén is számos vonatkozásban különböznek a többi cégtípustól. Ezeknél a cégeknél kisebb eséllyel pótolható az alapító műszaki zsenialitása alkalmas utóddal, a cég átstrukturálása pedig „nem innovációs meghajtású” céggé a folytatás érdekében nehezen kivitelezhető.

A probléma felismerése, megfogalmazása, és a megoldásra való törekvés adott, a kutatás és a képzés első eredményei ráadásul már látszanak: a felmérés óta eltelt kevesebb mint egy évben, jórészt a vizsgálat hatására nemcsak jelentős felismerések, és letisztult tervek születtek, hanem több családi cégnél már végbementek lényeges változások is az utódlás előkészítése során. Érzékelhetően megerősödött a tagok önmeghatározása, lehetőség,- és probléma tudata is. „A kutatás során képet kaptak stratégiai érdekeltjeik – a tulajdonosok, vezetők és családtagok - tényalapú viszonyairól, a rájuk ható legfontosabb erőkről, a várható lényeges kockázatokról és azok elkerülési folyamatainak mérföldköveiről is” – osztja meg tapasztalatait Kürti Tamás, a FBN-H alelnöke.

A kutatási bázisintézménye a Családi Vállalat Akadémia által készített felmérés szerint az érintett cégek jó úton haladnak az átadás-átvétel folyamatában.