Az állami, illetve az öngondoskodás után létrejövő vállalati gondoskodási konstrukciót egy 2003-as uniós irányelv hívta életre, amelyhez igazodva Magyarországon 2007-ben született meg a vonatkozó jogszabály.  A munkaadó a foglalkoztatottja számára maximum 10 évben határozhatja meg azt az időintervallumot, amely szükséges a befizetések elindításához. Amennyiben a kedvezményezett később megválik a cégtől, a számára összegyűjtött összeget szétosztják a társaság megmaradó tagjai között.

A hazai jogszabály szerint a munkáltatói befizetésekre a cafeteria kedvezményei vonatkoznak. Azaz a szuperbruttósítás nyomán a minimálbér feléig a befizetést meg kell szorozni 1,19-cel, majd az adó mértéke ennek a 16 százalékát teszi ki. Azonban olyan megoldás is lehetséges, hogy maga a munkavállaló is tesz hozzá a megtakarításhoz; ebben az esetben az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó kedvezményt kell figyelembe venni.

A nyugat-európai országokban a nyugdíjszolgáltatók többnyire egy céghez, cégcsoporthoz tartoznak, de akadnak olyanok is, amelyek nyíltak, így azokhoz mások is csatlakozhatnak. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóknál felhalmozott összegek egyes európai országokban megközelítik, Svájcban el is érik a GDP 100 százalékát.

Questor

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót korábban emlegették a hazai nyugdíjrendszer negyedik pilléreként is, megosztva az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlával (nyesz). Mára azonban a szóban forgó konstrukció dobogósként, a harmadik pillér helyére lépett elő. A 2008-tól hatályos jogszabály szerint foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvénytársasági formában működhet, amelyet alapíthat a foglalkoztató, valamint bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények mindegyike a vele szerződő foglalkoztatóknak is kínálhat nyugdíjkonstrukciókat. A nyugdíjszolgáltatók működése felett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) őrködik.

A társaságban tag az lehet, aki az alapító vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll, és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony a munkaszerződés megkötésével, illetve módosításával jön létre. Amennyiben a tag munkaviszonya öt évnél rövidebb ideig tart, az addig megszerzett jogosultságokkal nem rendelkezhet. A tag munkaviszonyának megszűnésekor dönthet arról, hogy felhalmozott megtakarítását a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy átlép az új munkaadójának  nyugdíjszolgáltató intézményébe. A munkavállaló halála esetén a megjelölt kedvezményezett, illetve a törvényes örökös örökli a magtakarított összeget. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja.