Franchise reneszánsz: érdemes manapság hálózatban vállalkozni

 hvg.hu:  Varázsszó a vállalkozóknak vagy vonzó üzleti megoldás? Mit jelent ma a franchise Magyarországon?

Kiss István: Valószínűleg ugyanazt, mint bárhol máshol a világon. A franchise-vállalkozás egy szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma. Hasonlóan más szerződésekhez, itt is szükség van legalább két vállalkozóra, akik együtt kívánnak működni. Ám a franchise-szerződésnek van még három nélkülözhetetlen eleme; abban ugyanis megjelenik egy értékkel bíró név, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogának átadása, s mindez társul az e jogokat átadó vállalkozó folyamatos támogatásával.

Praktikus üzleti forma. A franchise gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza

Fülöp Máté

hvg.hu:  Ami biztonságot is ad a vállalkozónak?

K.I.: Segítséget és azzal biztonságot. A vállalkozó egy kész márkás áru vagy minősített szolgáltatás értékesítési hálózatába száll be, egy bejegyzett és bejáratott név oltalmában. A már működő rendszer jóvoltából az induló cég tálcán kapja a reklámot, a piackutatást, de még a képzést is. Valamint rendelkezésre áll a folyamatos jogi és pénzügyi háttér, útmutatások a napi adminisztratív és vezetési problémákhoz. Emellett ugyancsak a hálózatnak köszönhetően, a növekvő költségek könnyebben elviselhetőek, miközben a kapcsolatteremtés is egyszerűbb ugyanazon üzleti tevékenységben. 

hvg.hu:  Mindezek alapján a vállalkozóknak rohanniuk kellene mielőbb beépülni egy franchise-hálózatba. Miért nem teszik?

K.I.:  Akadnak azért jó néhányan, akik a franchise-formát választják, de valóban lehetnének többen. Amikor az 1990-es évek elején kezdett elterjedni Magyarországon ez az üzleti forma, sokan döntöttek mellette. Éppen a felsorolt előnyei miatt, s leginkább azért, mert az induláshoz nem kellett sok tőke, ami egy, a kis és közepes vállalkozások számára hitelszegény piacon nagy segítséget jelentett. Úgy tűnik, a hazai közvéleményben téves hit él azzal kapcsolatban, hogy a franchise lehetőségét csak külföldi cégek hozhatják be Magyarországra. Való igaz, hogy az első nagyok között volt például a  Mc Donald’s és a Burger King, ám – maradva az élelmiszereknél, étkeztetésnél – legalább ilyen sikeres hálózatot alakított ki itthon a magyar termékeket gyártó Fornetti vagy éppen a Princess Pékség.

hvg.hu:  Meg lehet határozni azokat a tevékenységeket, amelyek esetében szinte vétek kihagyni a franchise adta lehetőségeket?

K.I.:  A tengerentúlon szinte nincs olyan tevékenység, amit ne lehetne franchise-formában működtetni, de Európában és nálunk is meglehetősen sok területen alkalmazzák a módszert. Magyarországon vannak franchise-formában működő autókölcsönzők, ingatlan-közvetítők, élelmiszer, ruházati, könyv vagy gyógynövény kereskedők, de akad a példák között parti szervező, valamint partnerkereső hálózat is. Sőt, e körbe sorolhatók a hajdani Mol-kutak, több bank és biztosító fiókhálózata is. (Mostanában a Mol már nem alkalmazza a franchise-formát, csak üzemeltetési szerződést köt.)

hvg.hu:  Egy külföldi, főleg egy Európán kívüli cég esetében mekkora nehézséget jelentenek – például Magyarországon – az eltérő minőségű alapanyagok, a különböző szokások, elvárások?

K.I.:  Maradva a Mc Donald’s példájánál, a hatalmas nemzetközi hálózattal rendelkező vállalkozás számára bizony minden esetben komoly előkészületekkel jár egy-egy új piac bevétele. Mielőtt bárhol is lecövekelnének, „talajmintát” vesznek, s alaposan elemzik, hogy a termékeikhez mennyire megfelelő alapanyagok a helyi termények. Például Magyarországon sokáig kielégítő volt a burgonya minősége, egy ideje azonban már Lengyelországból érkezik a sült krumpli nyersanyaga. 

hvg.hu:  A hazai alapítású franchise-hálózatok is ilyen szigorú elvárásokkal működnek?

K.I.:  Valójában ez lenne a rendszer lényege, de persze akadnak ellenpéldák is. A jelenleg igen népszerű látványpékség-rendszereknél például előfordul, hogy nem egyenletes a pékáru minősége. Van, ahol rossz minőségű a tészta, míg máshol az jelenthet problémát, hogy nem saját rendszerű kemencében süttetik a termékeket. Mindenesetre más szempontokat kell figyelembe venni, ha kereskedelmi egységről van szó, illetve ha a vállalkozó valamilyen szolgáltatóhoz szeretne csatlakozni.

Fülöp Máté

hvg.hu.: Az első franchise-hálózatok kereskedelmi vagy szolgáltató jellegűek voltak?

 K.I.:  A franchise gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Akkor a helyi földesurak szerezhettek jogosítványt arra, hogy beszedjék a királyi jutalékot, amiért persze százalékot kaptak az uralkodótól. Innen származik a royality kifejezés. De szinte ugyanezen időszakban alakultak ki a sörfőzdei „körök” is, tökéletesen alkalmazva a modern franchise adta lehetőséget.

hvg.hu:  A kolostorok mélyén kifejlesztett, egyedi sörreceptek pedig lassan elterjedtek az egész világon, hiszen így hozzá lehetett jutni a titkos receptekhez…

K.I.:  Tévedés ne essék, a termék receptje nem elég ahhoz, hogy azt mondhassuk, valami franchise-rendszerben működik! Ha a gyártás technológiáját, módszerét veszi át a vállalkozó, azzal csupán licence-jogot szerez. Minderre persze szükség van a franchise esetén is, de a rendszerhez kapcsolódó know-how, licence tartalma ennél sokkal szerteágazóbb. Miközben ott van még egyebek mellett a trade mark, a marketing, az üzlethálózat, a kereskedelmi szokások és elvárások, hogy csak néhányat említsek a konstrukció kötelező elemei közül. De előfordult már olyan eset is, hogy egy úgynevezett multi-level marketing cég is franchise-hálózatként definiálta magát, holott nem volt az. Sok vállalkozás még csak úton van a franchise-hálózat működtetése felé, mert jelentős részük „csak” márkakereskedő vagy beszerzési társaság. A „csak” egy állapotot tükröz, amelyből később még lehet franchise.

hvg.hu:  Mi szabályozza a franchise intézményét?

K.I.:  Nincs rá jogszabály, nem olyan, mint egy gazdasági társaság, nem szerepel a Polgári Törvénykönyvben. A magyarországi franchise-formában tevékenykedő vállalkozók az Európai Etikai Kódexhez igazodnak, hasonlóan más uniós tagállamhoz. Egyébként szinte az egész világon hasonlóan alakult a gyakorlat, a vitás kérdéseket általában megoldja a piac önszabályozása.

hvg.hu:  A franchise-forma mennyiben garancia a sikerre?

K.I.:  A sikerre nincs csodaszer. A bukással is mindig számolni kell. Ezt bizonyítja több külföldi cég is, amely franchise-hálózatot működtetett Magyarországon, de nem járt sikerrel. Kivonult vagy legalábbis stratégiát váltott. Jött, látott és távozott a Quick, de hasonlóan járt a Wendy’s és a Dunkin Donuts is. A KFC és a Pizza Hut tulajdonosa, az AmRest (korábban a Hemingway) pedig áttette európai központját Lengyelországba, amivel párhuzamosan lefaragott a magyarországi hálózat méretéből.

hvg.hu:  Azt azért meg lehet fogalmazni, hogy mi a legfontosabb egy vállalkozás számára, ha jól működő franchise tag kíván lenni?

K.I.:  A franchise-hálózat jó működésének feltétele az, hogy a hálózat tagjai értsék az együttműködés célját, azonosuljanak a közös érdekkel, s azt elfogadva végezzék a franchise-vállalkozásokra jellemző munkamegosztást. Ezért fontos, hogy a kapcsolat alapjait egyformán értse a rendszer átadója és a franchise-partnere. A két fél ugyanis e kapcsolaton belül egymásra van utalva, egyik a másik nélkül nem tud eredményes üzleti tevékenységet végezni.

Fülöp Máté

hvg.hu:  Az eltelt húsz évben sok minden megváltozott a hazai és a nemzetközi gazdaságban, nyilván nem csak kivonultak cégek, hanem jöttek is újak a franchise magyarországi piacára?

K.I.:  Sok minden átalakult; cégek jöttek, cégek mentek.  A hazai franchise-piac rendszerváltás utáni felfutása eddig nem ismétlődött meg. Most, a gazdasági visszaesés időszakában azonban ismét ki lehet használni a körülményeket: a franchise-tevékenység tőkeigénye ugyanis relatíve kicsi, hiszen a nehezebb piaci periódusokban a partner tőkéjével is képes építkezni.

hvg.hu:  Ezzel azt akarja mondani, hogy a franchise-rendszerű vállalkozásoknak jól jött a válság?

K.I.:  Amennyiben az adottságaik révén ki tudják használni a kínálkozó rést, igen.

hvg.hu:  És ki tudják használni?

K.I.:  Egyre több jel utal arra, hogy igen. Látványosan alakul egy hazai festékbolt-hálózat, és hétről-hétre egyre több kis élelmiszerbolt működik franchise-rendszerben. Ha ehhez még a Széchenyi Terv adta lehetőségeket is kihasználják – bár a mostaniak szűkösebbek, mint nyolc évvel ezelőtt voltak –, azt lehet mondani, 2011-ben érdemes franchise-vállalkozónak lenni.