Az adóelkerülés céljából létrehozott fiktív cégek már eddig is az adóhatósági vizsgálatok célkeresztjében álltak, de ezután még erőteljesebb támadásokra kell számítaniuk. Az új adóregisztrációs eljárás keretében az adóellenőrök már a kezdeti szakaszban igyekeznek kiszűrni a fiktív cégalapításokat.

Ha a leendő ügyvezetők vagy többségi tulajdonosok - illetve a kezükben lévő más cégek – kiemelkedő adótartozással rendelkeznek, nem kapnak adószámot, annak hiányában a cégbíróság megtagadja a bejegyzést. A már bejegyzett fiktív cégek is jobban aggódhatnak, őket az adószámuk azonnali törlésével büntetheti az adóhatóság.

Az ügyeskedő cégalapítók nem lehetnek nyugodtak

Az ügyeskedő cégalapítók nem lehetnek nyugodtak akkor sem, ha a vállalkozást nem szűrik ki az adóregisztrációs eljárás során. A frissen bejegyzett cégeknél ugyanis az adóhatóság kockázatelemzést végez, és ha a cég fennakad a rostán, részletes adatokat kell szolgáltatnia a cég tevékenységére, működési feltételeire vonatkozóan.

Ha az adatok nem elég meggyőzőek, az adóhatóság fokozott felügyelet alá vonhatja a vállalkozást, és elrendelheti az áfa-bevallás gyakoribb benyújtását, az alapul szolgáló bizonylatok bemutatását vagy a bevallások adószakértő általi ellenjegyzését. Ezek az intézkedések jelentős többletterhet, és plusz költségeket jelenthetnek az adózóknak.

Azt mindenki elfogadja, hogy fel kell lépni a cégalapítással visszaélő vállalkozásokkal szemben. Mi a helyzet azonban azokkal a cégekkel, akik rendszerű tevékenységet végeznek, és szándékuk nem irányul az adótörvények kijátszására? A rossz hír az, hogy jövőre ők is súlyosabb szankciókra számíthatnak. Jelentősen növekszik ugyanis a kiszabható bírságok összege.

A jelenleg általánosan alkalmazható 50%-os adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200%-áig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózónak.

Előre fel kell készülni

"A vállalkozásoknak érdemes előre felkészülniük az egyre erőteljesebb adóhatósági fellépésre. A hatékony védekezéshez többféle eszköz is rendelkezésre áll, ezek közül az adózók méretükhöz és lehetőségeikhez képest választhatnak. A nagyobb vállalkozások kérhetik az újonnan bevezetésre kerülő tartós feltételes adómegállapítást, ez három évre védelmet nyújthat a folyamatos jogszabályváltozások ellenére is" - nyilatkozta Békés Balázs, egy ügyvédi iroda adópartnere.

"Továbbra is alkalmazható a hagyományos feltételes adómegállapítás, amely a jogszabályváltozások ellen ugyan nem véd, de a tényállás változatlansága esetén hosszú távra rögzítheti az adófizetési kötelezettséget vagy annak hiányát. A kisebb adózók a kevésbé költséges bizonytalan adójogi helyzet intézményét vehetik igénybe, csökkentve a cég kockázatát" - tette hozzá.

A nagyobb adózók már eddig is alkalmazták a feltételes adómegállapítást, de ez rendkívül költséges, az eljárási díj minimum 1 millió forint. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy egy esetleges jogszabályváltozás használhatatlanná teszi a határozatban foglaltakat, az adózó kétszer is meggondolja, hogy hajlandó-e kifizetni az eljárási költséget.

Van megoldás a kisebb vállalkozásoknak

Az új tartós feltételes adómegállapítás szintén nagyon drága, de a nagyobb cégeknek érdemes megfontolniuk, hogy éljenek vele. Az így kapott határozat biztonságot nyújt a társasági adót érintő jogszabályváltozásokkal szemben, méghozzá három éves időtartamra. A vállalkozások ezáltal kevésbé vannak kitéve a követhetetlen, szinte hetente változó szabályoknak.

A kisebb vállalkozások számára is létezik megoldás. Az adóbevallásukban jelezhetik az adóhatóságnak, hogy az alapul fekvő jogszabály kétes értelmezése miatt téves lehet a bevallott adó összege. Ha az adóhatóság utólag megállapítja az adóhiányt, nem szabhat ki bírságot, még ha az adóhiányt az adózónak meg is kell fizetnie. A bejelentés nem vonatkozhat áfa-ra, innovációs járulékra, szokásos piaci árra és adókedvezmény igénybevételére, de minden más esetben csökkentheti a kisebb vállalkozások adókockázatát. A bevalláshoz ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvet kell csatolni. 

"A 2012-es adótörvény változások több új eszközt biztosítanak a vállalkozásoknak ahhoz, hogy csökkentsék az adótörvények folyamatos változásából eredő kockázatot, és előre védekezzenek az adóhatóság esetleges támadásaival szemben. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy mindezek csak a pénzügyi kockázat csökkentésére alkalmasak, az esetleges tévedések továbbra is polgári jogi felelősséget vagy súlyos büntetőjogi szankciókat vonhatnak maguk után. Különösen a pénzügyi vezetők, ügyvezetők és cégtulajdonosok számára fontos, hogy minimalizálják az adótörvények nem megfelelő alkalmazásából eredő esetleges jogkövetkezményeket, és ha szükséges, időben ügyvédhez vagy adótanácsadóhoz forduljanak" – hívta fel a figyelmet a szakember.