Már a puhatolózások is kedvezőek ahhoz képest, hogy az elmúlt hónapokban − nem kis részben annak köszönhetően, hogy a pénzintézetek szinte minden hadra fogható dolgozója a végtörlesztéses kérelmeket intézte − csaknem leállt a vállalati hitelezés – vélekedik Fröhlich Péter. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a vállalati szektor hitelállománya csak decemberben 149 milliárd forinttal csökkent.

Fröhlich Péter szerint egyelőre csak a hangsúlyok kijelölését látni, ami annak fényében érthető, hogy még nagyon sok kérdés nyitott, a makrogazdasági keretektől kezdve a kormányzat vállalkozásfejlesztési terveinek folyó átdolgozásáig. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy bár a kormány és a bankszövetség képviselői között december közepén született megállapodás "Növekedési paktum" elnevezésű fejezete konkrét egyeztetéseket helyezett kilátásba a felek között a pénzügyi közvetítő rendszer szerepvállalásáról a gazdasági növekedés ösztönzésében − különös tekintettel a kkv-hitelezés újraindítására −, ezek a tárgyalások ez idáig nem kezdődtek meg.

A megállapodásban szereplő, a bankok kkv-hitelállományának növekedését bankadókedvezménnyel honoráló passzus az értékelések szerint önmagában nem elég ahhoz, hogy a pénzintézetek "esztelenül" hitelezni kezdjék a kkv-kat. Főleg azért, mert a kkv-szektor elbizonytalanodott, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem igazán mer beruházni. Ősszel, a tárgyalások kezdetén a kormányzat olyan megoldásban gondolkodott, ami lényegében fedezet nélküli hitelezést várt volna el a bankoktól, ám azok ettől mereven elzárkóztak. Szerintük a hitelhez jutás feltételeinek támogatásával, kedvezményezésekkel − például a garanciaintézmények szerepének erősítésével − lehetne állami oldalról megsegíteni a dolgot.