Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tavaly a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai cégek közel 54 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette a Coface, ez az arány 2010-ben 48,33 százalék volt.
A magyar cégvilág kockázati arányának csokkenése ellenére jelentős veszélyeket hordoz, hogy a cégeknek közel a negyede a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán van, és ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja minősítésüket.
Romániában csak minimálisan, 57,17-ről 57,51 százalékra nőtt a kockázatos cégek aránya tavaly, míg Szlovákiában 55,32-ről 59, 84 százalékra emelkedett. Csehországban ennél is nagyobb mértékben, 45, 38 százalékról 54,48 százalékra bővült éves átlagban a Coface által kockázatosnak ítélt cégek aránya, Lengyelországban szintén nőtt, 42,92 százalékról 52,33 százalékra.
A 2011-es javulás után 2012-ben sok cég kerülhet gyengébb kategóriába, ahhoz ugyanis, hogy a cégek minősítése inkább javuljon, teljesítményüknek is javulnia kell, amihez a többi között gazdasági növekedés, belső és külső konjunktúra-élénkülés is kellene, ennek azonban nem látszanak nyomai. A Mercedes kecskeméti gyárában tavasszal beinduló termelés (ami segíti az export növekedését) várhatóan csak arra lesz elegendő, hogy kiegyenlítse a Nokia és az ahhoz hasonló gyárbezárások, vagy éppen a MALÉV csődjének tovagyűrűző hatását.
A tavaly év végén tapasztalható folyamatok "kísértetiesen hasonlítanak" a 2008-as pénzügyi krízis (majd abból kinövő válság) folyamataira - vélekedik a cég. Ez persze azt is jelentheti, hogy az idén stabilizálódhat az árfolyam, ami majd jövőre a cégek kockázatosságának a javulásában csapódhat le.
A gazdasági folyamatok alapján a Coface azt valószínűsíti, hogy 2012-ben - a 2011-es gazdálkodási adatok alapján - romlott a helyzet az előző évhez képest, egyrészt mert nem javult a gazdálkodási környezet, másrészt pedig mert gyengült a forint árfolyama, ami részben az importőrök számára okozott veszteséget, de ennél is súlyosabb hatással volt azokra a cégekre, amelyek akár a bankok, akár a szállítóik felé devizahitellel rendelkeztek.
