A munkaadók elutasítják a kormány által múlt pénteken az Országgyűlésnek benyújtott, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása újabb csapást jelentene a Magyarországon tevékenykedő vállalatokra – közli a két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A törvényjavaslat szerint 2012. július 1-től ugyanis a hazai munkáltatóknak kötelező minden munkavállalónak a munkába járásra utazási költségtérítést fizetnie a helyi és helyközi utazásra egyaránt. A munkaadói szervezetek elfogadhatatlannak tartják az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció nélkül megszületett javaslatot.

A jelenlegi hazai és nemzetközi gazdasági körülmények között, a beruházási, fogyasztási és növekedési kilátások ismeretében már a különadókat, a minimálbért, a szakmunkás-bérminimum emelését, valamint a kötelező bérkompenzációt is a vállalatok jelentős része nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudja kigazdálkodni.

Ebben a helyzetben az MGYOSZ és a VOSZ megdöbbenve értesült arról, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter – a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat keretében – azt kezdeményezi, hogy 2012. július 1. napjától a hazai munkáltatók kötelező jelleggel fizessenek valamennyi munkavállalónak utazási költségtérítést.

Ellentétes az adótörvényekkel

A hatályos kormányrendelet alapján jelenleg a hétvégi hazautazásra költségének legalább 86 százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A költségtérítési kötelezettséget a mostani javaslat szerint kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, a vonatkozó jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is.

„A javaslat a jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős többletterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatásokról szóló adótörvényekkel is ütközik. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis csak a közigazgatási határon kívülről érkezők helyközi közlekedését kell részben megtérítenie a munkáltatónak, míg a helyi bérlet a cafeteria rendszer keretében adható. Azzal, hogy a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállalók számára a helyi közlekedés költségeit is ki kell fizetnie a vállalatoknak, ellenérdekeltté teszi a munkáltatókat a vidéki munkavállalók foglalkoztatásában, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja az amúgy is gyenge mobilitási hajlandóságot” – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

Az MGYOSZ és a VOSZ elutasítja a gazdasági ésszerűség követelményeivel össze nem egyeztethető, a teljes munkáltatói és munkavállalói körre vonatkozó utazási költségtérítési rendszer bevezetését. Az általános és kötelező érvényű utazási költségtérítési kötelezettség a versenyszféra vállalkozásainak indokolatlan terhelését, helyzetének további romlását jelentené, amely várhatóan tömeges elbocsátásokat von maga után. Megfigyelők szerint a javaslat elfogadása újabb impulzust adna a féllegális, bújtatott munkaviszonyt megtestesítő, de nem alkalmazotti, azaz a "számlás" foglalkoztatás terjedésének.

Konzultálni kellene, hiszen a kormány is ezt ígérte

„Álláspontunk szerint - tekintettel a minimálbér emelésére is - az üzleti szféra szereplői tovább már nem terhelhetők. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, személyszállítást végző gazdasági társaságok átláthatatlan és ésszerűtlen működtetésének veszteségeit nem fizettethetik meg a hazánkban működő magánvállalkozásokkal. A vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közledésre való kiterjesztésére, ami például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség”– tette hozzá Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A munkaadók ehelyett azt javasolják, hogy a felelős kormányzati szervek haladéktalanul kezdeményezzék a személyszállítást végző vállalatok korszerűsítését és szerkezeti átalakítását.

A két legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint a tervezett módosítás tartalma és benyújtásának körülményei is ellentétesek a kormány által meghirdetett, a konzultáció kiterjesztésére vonatkozó, egyébként üdvözlendő törekvésekkel. A múlt héten megalakult Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma éppen azt a célt tűzte ki, hogy lehetőséget teremtsen a versenyszféra munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletei és a kormány között az információk cseréjére, a szabályozási javaslatok megtárgyalására és megállapodások kialakítására.