Becsei Áron egy órásdinasztia harmadik generációjának a tagja, nagyapja az 1950-es években indította el órajavító üzletét Budapesten. Áron tehetsége azon is látszódott, hogy nem csak az utcáról betévedő emberek vitték hozzá óráikat, hanem szakmabeliek is, ha túl bonyolult esettel találkoztak. A családban órakészítéssel először Áron kezdett el foglalkozni.

„Az órakészítésnél a tervezéstől kell eljutni a termékig, ez nagyon sok szakmát felölel: tervezőmérnöknek, gyártástechnológusnak, órásnak és ötvösnek is kell lenni. Ráadásul mindegyik szakmában magas szintű ismeretekre van szükség, hogy a végén kiváló minőségű óra jöhessen létre. Édesapámtól nagyon sokat tanultam a restaurálások alatt, jártam órás iskolába is, valamint elvégeztem a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát gépészmérnöki Kar CAD/CAM szakirányú képzését. Ez egy komplex folyamat, nem sokan vállalkoznak rá” – mesélte Áron.

Szerinte kevesen vannak, akik ezt "a-tól z-ig meg tudják valósítani”. Őket az AHCI tartja számon, a független órakészítő mestereket tömörítő svájci akadémia, amelynek jelenleg 36 órakészítő a tagja, köztük Áron is – egyetlen magyarként, és egyben legfiatalabbként. Az akadémia tagjainak több mint fele svájci, Áronon kívül egyetlen kelet-európaiként egy orosz szerepel még a névsorban.

Áron restaurálásokkal kezdte a karrierjét, majd amikor rájött, hogy a hiányzó alkatrészeket maga is el tudja készíteni, megfogalmazódott benne a gondolat, hogy akár saját órát is csinálhatna. Ennek eredménye lett 2003-ban egy miniatűr dupla ingás zappler (asztali) óra.

Így készülnek az órák - képeinkhez kattintson!

Stiller Ákos

Itthon még csak most kezdik megismerni, de Nyugat-Európában már keresik az általa megálmodott Bexei órákat. Ehhez nagy segítséget nyújtott az AHCI, amin keresztül már tagjelöltként bemutathatta óráit a legnagyobb bázeli kiállításon. Az igazi szakmai elismerést viszont a Primus nevű karórája hozta meg, ami többek között attól különleges, hogy egy nagyon bonyolult, háromtengelyű tourbillonnal van ellátva (a tourbillon a pontosság javítására szolgál).

Napi 5 másodperces eltérés

„Hozzá kell tenni, a mechanikus órákat nem a rendkívüli pontosság miatt övezi kultusz, ugyanakkor a pontosság feltételezi a jó minőséget is. E téren is van egyfajta versengés a gyártók között, hogy ki milyen technikával tud pontosabb órát alkotni. Egy átlagos mechanikus karóra legrosszabb esetben napi fél perc eltéréssel működik, a jobb minőségűeknél ez 15 másodpercre csökken. Az én esetemben 5 másodperc alá le lehet vinni a napi eltérést” – mesélt részletesebben Áron a találmányáról, amit szabadalmaztatott is.

Olyan, mint a művészet

A mechanikus óra kultuszának is viszonylag szűk körű a rajongótábora, Áront leginkább angol üzletemberek keresik meg. A vállalkozásban elengedhetetlen segítséget nyújt Áron felesége, Eszter, aki elmondta, hogy leginkább emailben kommunikálnak a megrendelőkkel. A potenciális vásárlók kiválasztják, melyik az a modell a portfólióból, ami tetszik nekik, elmondják az elképzeléseiket, de sokszor a mesterre bízzák a tervezést. Áron ilyenkor elkészíti a látványtervet, s ha az ügyfél elfogadja, akkor kezdődhet a munkafolyamat.

Az óra elkészültének egyes fázisairól rendszeresen készítenek fotókat a megrendelőnek, hogy ő is figyelemmel kísérhesse, miként alakul a gyártási folyamat. A kész órát Áron mindig személyesen adja át a megrendelőnek. „Ez az egész igazából művészet, olyan, mintha valaki megrendelne egy festményt, és az alkotóval rendszeresen tartaná a kapcsolatot. És ahogy alakulnak a vázlatok, kicsit részesévé is válik az egész folyamatnak – mondta Eszter. – A nagy cégekkel szemben nagy előnye a független órásoknak, hogy ők tényleg egyedi órákat készítenek. Van interakció, a végére szinte már-már családtagként kezelik az ügyfelek az órásokat. Volt, hogy felhívtak minket, hogy üzleti ügy miatt Budapesten vannak, benézhetnek-e a műhelybe. Nagyobb cégeknél ilyen nincs, ott nem ennyire rugalmasak.”

További képeinkhez kattintson!

Stiller Ákos

Egy évig is készülhet egy óra

„Komplikáltságtól és egyedi megrendeléstől is függ, mennyi ideig dolgozom egy órán. Így három hónaptól egy évig is tarthat egy karóra elkészítése. Több száz alkatrészről, és speciális szerszámokról beszélünk, amiket egyesével kell elkészíteni. Van olyan, hogy egy szerszámot csupán egy pár perces művelethez kell használni, de annak az előállítása napokig eltart – magyarázta Áron. – Először megszületik az óra képe a fejemben, utána megvannak a tervek, majd egyesével nekilátok a csavarok, a kerekek, a csapágylemezek, tengelyek, minden egyes alkatrész elkészítéséhez. Az acél alapanyagok Svájcból érkeznek, aranyat itthon is be tudok szerezni. Volt már, hogy platinatokot kért az ügyfél, azt is külföldről kellett megrendelnem. Mindenhez minőségi alapanyag kell, ez is idő, mire megtalálom és kiválasztom a legjobbat.”

A vállalkozás elindításához szükséges tőkéhez a pár jelentős családi segítséget kapott. Az első két év szimpla beruházás volt, addig készültek az első mintadarabok, amiket már be lehetett mutatni a nyilvánosságnak. A nemzetközi kiállításoknak köszönhetően hamar elterjedt a Bexei órák híre, így azon gondolkodnak, hogy segítséget kell felvenni Áronhoz. „Ez egyébként szintén nem lesz egyszerű, nagyon kevés olyan szakember van, aki minden folyamathoz ért. Valószínűleg külföldről érkezik majd a segítség” – mondta Áron.

Áron minden egyes elkészült óráját saját gyermekeként kezeli, mindegyikre tisztán emlékszik. Mégsem árulja el, jelenleg hány Bexei-óra van a világban. „Körülbelül 5 és 10 között” – mondta. Az egyediséget, azt, hogy minden kézzel készül, meg kell fizetni: 30 ezer eurótól fölfelé lehet rendelni eredeti Bexei órát, a legdrágább a százezres nagyságrendet is elérheti.