A magyar kkv-k úgy bukják el a pályázati pénzek hozzávetőleg egyharmadát, hogy a szigorú pályázati feltételeknek történő megfelelést a pályázón kívül a folyamat többi résztvevői – pályázatírók, hitelközvetítők, a finanszírozó pénzügyi közvetítők – is ellenőrzik. A BG Finance Zrt., a program szerződött pénzügyi közvetítője összegyűjtötte azokat a tipikus hibákat, amelyek miatt sok vállalkozás nem jut hozzá a vissza nem térítendő uniós támogatáshoz.

A mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt Kombinált Mikrohitel Program (KMOP-1.2.1.-11/M és GOP-2.1.1.-11/M) esetében elvárt pályázati követelmények főbb vonalaiban nem térnek el a többi uniós támogatásos pályázat feltételeitől, ezek teljesítése mégis számtalan esetben nehézséget okoz a vállalkozások számára és szakértői vélemények szerint a benyújtott pályázatok 30 százalékát tartalmai vagy formai hibák miatt ki el is utasítják.

„A vállalkozásoknak számos esetben nehézséget okoz a pályázati kiírás megértése és pontos kidolgozása; nagyban javíthatná a program sikerét és akár gyorsítaná a hitelezési folyamatot, ha a pályázók előminősítést kérnének, aminek során a közvetítők felmérnék őket és tanácsot adnának nekik arra vonatkozóan, hogy mennyire esélyesek a pozitív elbírálásra. A szakma támogatja azt is, hogy külön díjazás ellenében segíthessék az ügyfeleiket pályázatírási tevékenységgel” – mondta Moskovits Pál, a BG Finance vezérigazgatója.

Min buknak a leggyakrabban a magyar pályázók?

A Kombinált Mikrohitel pályázatok a termék jellegéből adódóan kettős jóváhagyási folyamaton esnek át. Ennek oka, hogy a pályázó vállalkozás a projekt megvalósítására egyszerre kap hitelt és vissza nem térítő támogatást, melyek folyósíthatóságát más és más közreműködő szervezet végzi: a hitelét a finanszírozó pénzügyi vállalkozás, míg a vissza nem térítendő támogatásét a MAG Zrt. Habár a pályázat elkészítésének és benyújtásának folyamatában több ellenőrzési pont is van, és rengeteg nem támogatható vállalkozás vagy hitelcél már az előzetes egyeztetések során elhullik, a ténylegesen benyújtott pályázatok közül is sokat elutasítanak valamilyen formai vagy tartalmi hiba miatt.

Fedezet hiánya - A pénzügyi közvetítők rostáján legtöbbször azok a vállalkozások akadnak fenn, akik a fedezeti elvárásnak nem felelnek meg; azaz a cég nem tud a hitelrész mögé kellő mértékű fedezetet felmutatni, aminek az esetek döntő többségében ingatlannak kell lennie. A BG Finance a vállalkozó által nyújtott fedezet piaci értékének 50-60 százalékáig ad hitelt, de a piacon lévő többi szereplő többsége még ennél is szigorúbb feltételeket támaszt. Másik ilyen sokak számára megoldhatatlan problémát jelentő alapfeltétel a vissza nem térítendő támogatás és a hitelrész feletti, legalább 10 százalék mértékű önerő biztosítása, melynek meglétét már a pályázat benyújtásakor igazolni kell.

Magyarországon kívül bejegyzett vállalkozás - Földrajzi és iparági szempontok alapján is vizsgálják a pályázókat. Kizáró ok a program esetében, ha a vállalkozás nem magyarországi bejegyzésű vagy olyan iparágban tevékenykedik, amelyre nem lehet igényelni támogatást. Ilyen például a Kombinált Mikrohitel Programnál a turisztikai, bányászati, mezőgazdasági, aquakultúra ágazatok, amelyekre külön támogatási formák léteznek.

A vállalkozás árbevétele túllépi az előírtat - Fontos tudni, hogy a Kombinált Mikrohitel program keretében – nevéből is adódóan – csak mikrovállalkozások pályázhatnak, amit a vállalkozás létszámának (10 fő), árbevételének és mérlegfőösszegének (2 millió euro) alakulása alapján vizsgálnak. A kapcsolt, azaz egy tulajdonosi körhöz tartozó vállalkozások méret adatai összeadódnak, azaz ha a cégek együttes mérete túllépi az előírtat, nem lesz sikeres a pályázat.

A megvásárolandó ingatlan nem per- vagy igénymentes - Eladóhoz kapcsolódó teher – vagyis például az eladó hiteléhez tartozó jelzálog - lehet rajta, de bármilyen lejárt tartozáshoz kapcsolódó végrehajtás még csekély összegben sem.

A megvásárolt ingatlan nem kerül kizárólagosan a pályázó tulajdonába-  Ez jellemzően osztatlan közös tulajdonú ingatlan megvásárlásakor történik meg, amikor nem került sor az ingatlan földhivatali nyilvántartás szerinti albetétesítésére, ami így nem rendelkezik önálló helyrajzi számmal.

Hibásan megállapított projekt érték - Sok pályázó nem tudja, hogy ingatlanvásárlás esetén, amennyiben az értékbecslés (ami egyébként kötelezően benyújtandó melléklete a pályázatnak) által megállapított forgalmi érték alacsonyabb a vételárnál, akkor ez az alacsonyabb összeg képezi a pályázatban elszámolható költséget. Itt is a 10 százalékos elutasítási szabály érvényes, vagyis ha a pályázó tévesen a ténylegesen alkalmazandó összeg több mint 10 százalékával magasabb összeget tüntet fel, anyagát automatikusan elutasítják.

Az ingatlan eladója megegyezik a pályázóval - A támogatás színlelt adásvételekkel történő megszerzését hivatott megakadályozni az a szabály, hogy az ingatlan eladója nem lehet azonos a pályázó vállalkozás tulajdonosával, vagy a tulajdonos közeli hozzátartozójával. Nem érdemes megkísérelni a szabály kijátszását, mert a bírálók árgus szemekkel figyelik az ilyen jellegű kapcsolódásokat. 

Adminisztratív hibák - Nem megfelelő, illetve hiányos az egyes költségtételekre vonatkozó árajánlat, az aláírási címpéldány, a projekt költségvetése,  a pályázati formanyomtatvány, a költségek fedezetéül szolgáló források igazolása, a cégek tulajdonosait tartalmazó lista, a jogi státus igazolása, a pályázat elektronikus változata (CD),  az igényelt támogatás mértéke vagy összege, a cégszerű aláírás, a kötelezően előírt mellékletek.