Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A fejlesztési kedv - minimális - növekedését mérte a Magyar Fejlesztési Bank. Az MFB-indikátor beruházás-index értéke azonban még mindig csak 47,5 a 100-as skálán, ami a vállalatok részéről inkább kivárására, a forrásbevonás, illetve a fejlesztések elhalasztására utal. A pénzintézet szerint a visszafogott fejlesztési aktivitás egyik fő indoka, hogy a felmérések eddigi történetében még soha nem volt ilyen magas a kapacitásfelesleggel küzdő cégek aránya.
A magyar kkv-k jellemzően csak akkor vásárolnak gépeket, illetve berendezéseket, ha tönkrement egy munkaeszköz és le kell cserélni - erősítette meg a Napi Gazdaság Online-nak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Ennek megfelelően a fejlesztések többsége szerinte nem is fejlesztés, hanem inkább csere, ám ezt is gyakran akadályozza a forráshiány. Ezt támasztotta alá a lapnak a CIB is, a pénzintézet szakértőinek tapasztalatai szerint a hozzájuk hitelért forduló kkv-k nagy része a gépbeszerzést jelöli meg célként, ám "ez elsősorban az elavult technológia korszerűsítése és kisebb mértékben a megnövekedett vevői igények kiszolgálásához köthető termelésnövekedést elősegítő fejlesztés". A CIB is megerősítette, hogy a kis cégek fejlesztései önerőből a legritkább esetben valósulnak meg, ehhez szinte mindenki állami támogatást vesz igénybe.
Ezzel kapcsolatban számos panaszt kaptunk már arra, hogy például a technológia-fejlesztési pályázatokon túl magas a legalacsonyabb elnyerhető pénzösszeg, sok kiscég ennél kisebb összegből is tudna gépeket, berendezéseket vásárolni - emelte ki Németh. És hogy milyen gépeket vásárolnak a kiscégek? A szövetségi elnök szerint kizárólag olyan berendezéseket, amelyek a napi feladatellátáshoz kellenek, így például számítógépet, nyomtatót, szektortól függően pedig akár kompresszort, vagy homokszórót. "De a múltkor egy kisvállalkozó azon panaszkodott nekem, hogy nem tud magának darut venni. Az új túl drága volt, a használtra meg nem jár támogatás" - mondott egy példát a kkv-k fejlesztési nehézségeiről Németh László. Szerinte ugyancsak probléma, hogy - tagvállalataik panaszai szerint - nem lehet autóbeszerzésre pályázati forráshoz jutni.
A céges autóvásárlások az összes eladás 70-80 százalékát adják, arra azonban, hogy ebből mennyi a kkv, nincsenek statisztikák - mondta a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Sándor Zoltán, a Gablini autószalonok értékesítési vezetője. Egyetértett vele Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke is, aki szerint az, hogy egy adott cég milyen autót vásárol, teljes mértékben a tevékenységén múlik: egy irodai munkát végző kkv például alsó-közép, középkategóriás autókat keres, míg a szállítást végző cégek értelemszerűen kishaszonjárműveket vásárolnak. Sándor ehhez hozzátette, hogy a kiscégek autót is csak muszájból vásárolnak, elvétve lehet csak példát találni arra, hogy valaki valóban fejleszteni kívánja a gépjárműparkját.
A cégek autóvásárlásra jellemzően minimum hárommillió forintot szánnak, "felső határ nincs, az csak a csillagos ég, hiszen egy hiú vezető hajlamosabb drágább járművet vásárolni, mégha nincs is erre szüksége" - hangsúlyozta Erdélyi, aki szerint a gépjármű vásárlásakor nem márkát, nem teljesítményt és nem a megbízhatóságot nézik már a cégek, hanem a TCO-t (Total Cost of Operation), azaz teljes üzemeltetési költséget. Amikor valaki öt évre bérbe, vagy lízingbe vesz egy autót, akkor ezzel a módszerrel előre kiszámolja a várható költségeit és ez alapján választ majd gépjárművet - magyarázta Erdélyi Péter.
