Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A dohánytermékek jövedéki adójának emelése, illetve a forgalmazás további korlátozását meghatározó trafiktörvény várhatóan finoman szólva is átalakítja a cigarettapiacot − írja a Napi Gazdaság Online. A jelenlegi tervezet szerinti emeléssel egy doboz cigaretta átlagára jövő őszre 850−950 forint közé emelkedik, a sodródohányé pedig 19 szálra vetítve is minimum 550 forint körül lesz, miközben a feketepiacon egy doboz cigaretta 350−450 forintért kapható. A kormány adóemelési terve így első ránézésre öngyilkos akciónak tűnik, hacsak nem a piac teljes ledarálása, illetve a trafiktörvény segítségével egy új létrehozása a cél.
A lap információi szerint a minisztérium jövőre 600 millió szál legális termék kiesésével számol, ami a fogyasztás 5 százalék alatti csökkenését jelenti. A nemzetközi tapasztalatok alapján nem kizárt, hogy a feketepiac már jövőre 10 százalékosra ugrik, amivel Magyarország a cigaretta jövedékiadó-szintjével együtt a fejlett uniós tagországok mellé kerülne. Amennyiben megnyílnak az illegális csatornák, úgy rövid idő alatt duplázódhat a feketén történő értékesítés, ami a pillanatnyi dohányfogyasztási adatokkal számolva összességében 100 milliárd forint nagyságrendű jövedékiadó- és áfakiesést okozhat.
A Napi Gazdaság számításai szerint ugyanakkor még így is teljesülhetnek a kormányzat bevétel- és fogyasztáscsökkenés oldaláról megfogalmazott tervei. Növekvő feketepiac mellett drasztikusan esik a cigarettafogyasztás, Brüsszelt pedig − sarkítva − összességében ez érdekli, a feketepiac visszaszorítása, illetve az abból származó kiesés magánügy. A dohányzásból fakadó egészségügyi kiadások fölé emelkedik a jövedékiadó-bevétel 10-11 milliárd szál legális fogyasztással számolva is, áfával együtt pedig a szaldó egyértelműen pozitív.
MTI / Kollányi Péter
A piacot mindez alaposan megtépázza, a kiskereskedelmi rendszer és kapacitások átalakításával munkahelyek megszűnéséhez vezet, a magyar dohánytermesztők termékeit pedig senki sem vásárolja fel. Minden ötödik doboz cigaretta csempészáru lehet − Görögországban például ez már megtörtént.
A minisztérium elképzelése − hogy egyes piaci igényeknek, illetve a "józan észnek" engedve közelíti a sodródohány adótartalmát a hagyományos termékéhez − a feketepiac növekedéséhez vezet. A sodrós termék jelenleg gyakorlatilag annyiba kerül, mint a csempészáru, ám jövőre utóbbi jelentős árelőnybe kerül. (Kérdés, hogy a szegmensben van-e még lendület, a hagyományos cigaretta 14-15 százalékos idei fogyasztáscsökkenését ugyanis a feketepiacon még nem igazolták vissza, vagyis a fogyasztók jelentős része inkább átszokott és maga sodorja a cigijét.)
