Közel ezer forintos fizetési felszólítási díj a késedelembe esett előfizetőknek, egyoldalú és indokolatlan tarifaemelések, a személyes- és postai csekken történő számlabefizetés külön díjjal történő megsarcolása – a Feosz szerint se szeri, se száma a szövetséghez beérkező ilyen és ehhez hasonló hasonló fogyasztói megkereséseknek.

Ezek végére tehet pontot a szövetség szerint az a törvényjavaslat, amelyet október 4-én nyújtottak be az Országgyűlésnek és jobb védelmet biztosít az előfizetőknek az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szemben.

A Feosz közleménye szerint a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény július elsejei hatályba lépése óta számtalan fogyasztó élt bejelentéssel a szövetségnél, miszerint szolgáltatója a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásra hivatkozva megemelte tarifadíjait.

A korábban hűségszerződést kötött fogyasztók azonban ekkor csak súlyos, több tízezer forintos kötbér megfizetése mellett mondhatják fel szerződéseiket, amennyiben sokallják a megemelt előfizetési díjat és szolgáltatót szeretnének váltani.

Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/8635. számú törvényjavaslat értelmében a jövőben viszont a szolgáltató már nem jogosult a hűségszerződéseket – és ezzel azok tarifáit - módosítani egyoldalúan akkor,” ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettségeket ír elő, amelynek alanya a szolgáltató”.

A fogyasztók az egyoldalú tarifaemelések mellett sokszor kifogásolják az elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott különböző díjak mértékét is - tette hozzá a Feosz. Előfordult például, hogy a fogyasztó számláját indokolatlan, közel ezer forintos „fizetési felszólítási díjjal” terhelte meg a vállalkozás pusztán annak ténye miatt, mert az a fizetéssel késedelembe esett.

Az előfizetői érdekek védelme érdekében épp ezért meghatározták a törvényjavaslatban, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat olyan szolgáltatási elem címén, amelynek egyébként a felmerült költsége nem haladja meg a szokásos mértéket.

A fogyasztók érdekeivel teljes mértékben ellentétes - és még mindig létező - gyakorlat az elektronikus hírközlési szolgáltatók részéről továbbá, hogy az úgynevezett sárga csekkes, illetve személyes befizetést megsarcolva a kiegyenlítendő összegen felül még egyéb költséget vagy díjat terhelnek át a fogyasztókra - olvasható a Feosz közleményében.

A szövetség szerint ekkor a fogyasztókat terhelő külön díjfizetési kötelezettséggel, mint ellenszolgáltatással szemben a vállalkozás semmilyen valós szolgáltatást nem nyújt, a nyugta, csekk kiállítása a nyújtott szolgáltatás elválaszthatatlan részét képezi. A törvényjavaslat viszont most megtiltaná a szolgáltatók számára külön díj felszámítását – a befizetés módjától és a számla formátumától függetlenül – mind a számla kiállításáért, valamint befizetéséért.

Végül, de nem utolsósorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény hiányosságait is orvosolják a Feosz szerint. Hiába köti meg ugyanis a fogyasztó előfizetői szerződését a szolgáltatóval írásban, jelenleg előfordulhat még olyan eset, hogy ha a vállalkozás kezdeményezi a szerződés módosítását, úgy a fogyasztó nyilatkozatának hiánya - ráutaló magatartás eredményeként - már automatikusan a szerződés módosulását eredményezi, az előfizető akarata ellenére.

A tervezet úgy rendezi e kérdést, hogy akár szóban, akár pedig írásban megkötött előfizetői szerződés esetén, a szolgáltatói új ajánlattal kapcsolatos fogyasztói nyilatkozat elmaradását már nem lehet ráutaló magatartásként elfogadásnak tekinteni, így a szerződés módosulására vonatkozó ajánlat elfogadásához a fogyasztó kifejezett nyilatkozatára van szükség.