Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentésében az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapította meg, hogy tízből kettő esetében romlott a magyarországi helyzet, míg nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, igaz, egy kivételével ez utóbbiak tekintetében is elmarad Magyarország az uniós átlagtól.
A kisvállalkozói intézkedéscsomag mutatói azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások környezete messze nem ideális a fejlődésre, a költségvetési helyzet rövid távú javítása érdekében tett intézkedések azonban nagy valószínűséggel még inkább a vállalkozások és ezáltal a gazdasági növekedés beindulása ellen hatnak. „A lakosságra kirótt újabb terhek a lakossági fogyasztás növekedését gátolják. A vállalkozói terhek növelése még inkább visszafogja a beruházásokat, fejlesztéseket. A kormányzati beruházások leállítása, illetve a közalkalmazotti állomány csökkentése pedig a közösségi szolgáltatások minőségét ronthatja, valamint szintén csökkenti a beruházások volumenét, tovább rontva az építőipar évek óta tartó hanyatlását.
Az EU Bizottság jelzésére tett lépésként bejelentett legújabb költségvetési kiigazító programból úgy tűnik, a kormány jelenleg a bankokra kívánja helyezni az újabb terhek nagyobb hányadát. Ez azonban a bankok hitelezési képességének és készségének további romlását vonja maga után, ami akadálya lehet a vállalkozások beruházásainak, azaz a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésének” – mondta Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
„A fentiek ismeretében tehát nagy esély van arra, hogy tovább csökken lemaradásunk a régióban, és felzárkózásunk az uniós átlaghoz is tovább csúszik. A megoldás kulcsa ebben a helyzetben az EU Bizottság kkv jelentésében szereplő egyik fő gondolat lehet, mely szerint a kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában, hiszen Magyarországra ez talán még inkább igaz” – mondta a szakértő. A GfK által készített K&H kkv bizalmi index, és azon belül az aktuális gazdaságpolitika megítélésének alakulása jól jelzi, hogy a kkv szektor messze nem érzi elégségesnek a kormányzatok ez irányú lépéseit. A pozitív kommunikáció ellenére a bizalmi index 2005. év végétől mostanáig egyetlenegy alkalommal volt a pozitív (optimista) tartományban a 2009. évi folyamatos emelkedés után: 2010. év első felében, a válságkezelő kormány működésének végén, a választások idején.
