EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A gyorsan változó piaci környezet ellenére sok magyar vállalat nem foglalkozik devizakockázatainak kezelésével, holott ez csökkenti a veszteségeket - hívják fel az ING Bank szakértői.
A bank felmérése szerint a régiós piacok közül Romániában a vállalati devizakitettséget a jegybank beavatkozása csökkenti, a cseheknél a cégek széles körben alkalmaznak fedezeti ügyeleteket, míg a szlovákoknál a fedezeti ügyletekben korábban aktív exportőrök számára megoldást jelentett az euró bevezetése.
A hétfőn kiadott banki elemzés szerint a válság kitörése óta drasztikusan megnövekedett árfolyam-ingadozás és ezzel a vállalatoknak okozott devizakockázatok ellenére megcsappant az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló banki eszközök iránti igény Magyarországon.
A hazai opciós piacra 2008 előtt jellemzőek voltak az olyan spekulatív ügyletek is, melyek nem csökkentették, inkább növelték az adott vállalat nyitott devizapozícióját egy-egy nagyobb nyereség reményében. Azok a cégek, amelyek akkor "megégették" magukat a sokszor spekulatív ügyletekkel, azóta szinte egyáltalán nem vagy kisebb mértékben kötnek fedezeti ügyleteket.
"Elsősorban a nagyvállalatokra jellemző, hogy fedezeti ügyeleteket alkalmaznak devizakockázataik kezelésére"- hangsúlyozta Kálmán Zoltán, az ING Bank értékesítési igazgatója a közleményben. Romániában is hasonló a helyzet, a kkv szektor vállalatai kevésbé alkalmaznak fedezeti ügyleteket, ott a kis- és középvállalatokat lejhitelek felvételére ösztönzik, ezzel is csökkentve a fedezeti ügyletek szükségességét.
Az ING felmérése szerint Csehországban nagyon népszerűek a fedezeti ügyletek: a vállalatok mintegy 30-40 százaléka köt fedezeti ügyleteket, ami exportőrök esetében elérheti az 50-60 százalékot.
