A felvásárlásokat megelőző átvilágítások során a tanácsadók arra keresnek választ a vevőnek, hogy milyen kockázatok rejlenek az ügyletben, és azokat miként lehet hatékonyan kezelni a vevő stratégiai céljai érdekében. Jellemzően a jogi, adójogi, pénzügyi és a kereskedelmi átvilágítás párhuzamosan és szűk időkeretben zajlik ezért a folyamat hatékonysága érdekében külsős tanácsadók bevonására és új területek feltérképezésére is szükségük van a cégeknek – vélekedik Tóth János, a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.

A szellemi termékeknél például az átvilágítást a formális eljárási – használati és fenntartási – kérdéseken túl érdemes kiterjeszteni azok érdemi vizsgálatra is, például a terjedelmükre és érvényességük esetleges jogi korlátaira. Természetesen a szellemi alkotások jogán túl más kapcsolódó és napjainkban gyorsan változó jogágra is érdemes kitekinteni, ideértve a licencszerződésekbe esetleg belefoglalt korlátozások versenyjogi érvényességét, a magánszemély szerzőkkel fennálló munkakapcsolatok jogi helytállóságát vagy piaci és iparági szabályozási kérdések vizsgálatát (például engedélyezési és forgalomba hozatali korlátozásokat), nem megfeledkezve a nemzetközi adózási kérdésekről sem.

A közösségi média hasznos eszköz lehet az átvilágítás során. Olyan kérdésekre kaphat a vevő válaszokat a társaságok Facebook oldalainak elemzésekor, vagy a vezető munkatársak Twitter bejegyzéseiből, mint például: hogyan tekint a piac, a fogyasztók vagy éppen a versenytársak a céltársaságra, milyen potenciális rizikók vagy éppen lehetőségek rejlenek a céltársaság üzletében. De értékes segítség lehet a közösségi média a céltársaság vezetőinek és kulcsfontosságú munkavállalóinak a megismerésében is, sőt az ügylet lezárását követően segíthet a céltársaság integrációjában.

A közösség média nem eléggé körültekintő használata ugyanakkor jogi veszélyt is jelenthet a tranzakcióra: szükségtelenül feltárhatja a tárgyalás alatt álló függő ügyletet harmadik felek előtt, például a látogatók személye és hozzáférési adatai útján. A felvásárlás során a közösségi média nyújtotta lehetőségek legmegfelelőbb kihasználhassa érdekében ezért a vevőnek, az adott esetben szükséges technikai lépéseken túlmenően, fontos jogi lépéseket is tennie kell, például megfelelő titoktartási és eljárási szerződések kell kötni a tranzakcióban érintett személyekkel.

"Külön figyelmet érdemel, hogy a közösségi média nem jogszerű használata nem kívánt jogi, például adatvédelmi, szerződéses, de szélsőséges esetben akár büntetőjogi következményekre vezethet, amelyek mind nagyon komoly reputációs kockázatot jelentenek a vevőnek.  Ezek kivédésére a belső, céges megfelelőségi irányelveknek kell részletes szabályokat meghatározniuk a vevő munkatársainak, míg a szerződött tanácsadók a rájuk irányadó szakmai és etikai szabályokon túl szerződésben vállalhatnak többletkötelezettségeket. Az Egyesült Államokban például számítógépes rendszer megsértésének vétsége miatt indulnak büntetőeljárások olyan esetekben, amikor fiktív felhasználói fiókon keresztül folytattak információgyűjtést az adott közösségi oldalon" mondta Tóth János.