Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Dunamenti Erőmű belga tulajdonosa az Energiacharta Egyezmény (ECT) megsértésére hivatkozva kezdeményezte a nemzetközi választottbírósági eljárást - idézte fel közleményében a minisztérium.
A vizsgálat a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a magyarországi erőművek úgynevezett hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásait érintő, 2006 és 2008 közötti állami intézkedésekre irányult.
Az Electrabel többek között kifogásolta, hogy Magyarország 2006-ban újra bevezette az erőművi villamosenergia hatósági árazását. A társaság sérelmezte azt is, hogy a magyar fél 2008 végén jogszabállyal megszüntette a hosszú távú megállapodásokat, miután az Európai Bizottság kötelező döntésével megállapította, hogy azok az erőművek részére tiltott állami támogatást jelentenek.
Az Electrabel az állítólagos jogsértésekért százmilliárd forintos nagyságrendű kártérítési igényt terjesztett elő. A washingtoni nemzetközi választottbíróság döntése értelmében Magyarország nem sértette meg az ECT rendelkezéseit. Várhatóan 2015 után születhet döntés arról, hogy az említett megállapodások megszüntetésével kapcsolatban az erőműveknek járó úgynevezett átállási költségkompenzáció esetleg ellentétes lehet-e az ECT rendelkezéseivel.
Az ICSID - a Világbank mellett működő, államok és befektetők közötti jogviták eldöntésére létrehozott speciális nemzetközi választottbíróság - az AES Tisza Erőmű angol tulajdonosa által indított hasonló tárgyú eljárásban 2012 júniusában szintén Magyarország számára kedvező döntést hozott.
