Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A főtevékenységként vendéglátással foglalkozó – többek között éttermi és mozgó vendéglátást, italszolgáltatást nyújtó – cégek jövedelmezősége kiábrándító – derül ki a Bisnode céginformációs szolgáltató elemzéséből. A nyereségadatokat közlő cégek összesített eredménye hosszú évek óta óta mínuszban van, 2011-ben a teljes veszteség 13,9 milliárd forintra rúgott. Az egy cégre vetített átlagos veszteség pedig 706 ezer forintról 1 millió forint fölé duzzadt 2011-re. Bár az összesített adatok veszteséget mutatnak, érdekes, hogy a tíz legnagyobb – 2011-ben összesen 76 milliárd forintos árbevételről számot adó vendéglátós cég – mindegyike nyereséges volt abban az évben, összesen közel 3 milliárd forint volt a bruttó profitjuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ágazatban érdekelt cégek vesztesége még nagyobb, ha kivesszük a tíz legnagyobb társaság 2011-ben elért nyereségadatait.
Az ágazatot sokan vonzó területnek látják, ezt mutatja, hogy a vendéglátást főtevékenységként űző cégek átlagos száma 2003 végén több mint 13 ezer volt, majd fokozatos emelkedés következett, 2012-ben már 24 ezernél több cég volt jelen az ágazatban. A válság elmélyülése előtt a vizsgált cégek összesített bevétele 2008-ban még 344 milliárd forint volt, 2011-ben pedig már közel 500 milliárd forint folyt be a kasszájukba.
„Ha egy ágazat 5-10 éves időtávon rendre veszteséges működésről ad számot, akkor ott komoly probléma van, ráadásul a szektor még a bőség éveiben, a válság előtt is mínuszos volt" – mondja Keleti József, a Bisnode-csoport ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az adatok megerősítik, hogy a vendéglátás finoman szólva sincs a legjobb állapotban, ráadásul a szektorban „hagyományosan” nagy probléma a feketegazdaság, például az el nem számolt jövedelmek, illetve a nem, vagy nem valós munkaidőre bejelentett foglalkoztatottak száma miatt.
Az elemzésben szereplő cégek fizetési magatartása is a szektor nehéz helyzetét látszanak erősíteni. Az átlagos fizetési határidő 2010 és 2012 között 16 napról 13 napra csökkent – mondta Keleti József, hozzátéve: ez arra utal, hogy a megrendelők minél előbb szeretnének hozzájutni a pénzükhöz. Ennek az elvárásnak azonban egyre kevésbé tudtak megfelelni a vendéglátós cégek, a fizetési késedelem évről évre nőtt. 2010-ben még 25 nap volt, 2012-ben pedig már 30 az átlagos fizetési késedelem. Van azonban biztató jel is: a határidőben fizetett számlák aránya azonban 2010-es 54 százalékról 2012-re közel 58 százalékra emelkedett.
Drasztikus növekedést mutat és a szektor sérülékenységére, alacsony jövedelmezőségére enged következtetni a felszámolások száma: míg 2008-ban mindössze 520 cég ellen indult felszámolási eljárás, addig 2012-re ez 1454-re emelkedett. Ezek után nem meglepő, ha a csőd- és felszámolási eljárások cégszámhoz viszonyított hányadosából számolt bedőlési mutató is drasztikusan emelkedett: a válság elmélyülése előtt 3 százalék alatt volt, 2009 már majdnem 4 százalékra nőtt tavaly pedig már 6 százalék közelében járt. Utóbbi eredménnyel pedig a legrosszabb, azaz a legcsődveszélyesebb ágazatok közé tartozott Magyarországon.
