A sajtótájékoztatót az Opten Informatikai Kft. szervezte a kamarával közösen. Ezen Sárközy Tamás jogászprofesszor, aki az új Ptk. kodifikációs bizottságának tagja is volt, elmondta: bár a sajtóban sok „blődli” jelent meg a módosítással kapcsolatban, a cégvezetőknek a változtatások miatt semmi oka sincs az aggodalomra.

Szabadságra ítélve

Sárközy szerint a legfontosabb változás, hogy a társasági joganyagot lényegében a Ptk.-ba helyezik át. Ennek alapján, ami korábban kötelező volt, az most megengedő lesz. Azaz főszabály szerint a gazdasági szereplőknek a törvénytől szabadon el lehet térni, kivéve, ha valamit a törvény nem tilt. Egyik oldalról tehát a cégeknek sokkal nagyobb szerződéses szabadsága lesz egymással, másfelől viszont a jogalkotó nagyobb felelősséget is ró rájuk harmadik személyekkel kapcsolatban. A másik jelentős változás a magyar jogban eddig ismeretlen bizalmi vagyonkezelés bevezetése. A bizalmi vagyonkezelésről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Vezető tisztségviselők felelőssége

A harmadik fontos változás, ami sok félreértésre adott okot a sajtóban, a vezető tisztségviselők megváltozott felelőssége. Sárközy szerint az új Ptk. másik legfontosabb változtatása, hogy elválasztja egymástól a szerződéses és a nem szerződéses károkozásért való felelősséget. Bár sokan attól tartottak, hogy a szerződéses viszonyokban ki lehetne perelni egy cégvezetőt a vagyonából, ha cége kárt okoz egy rossz üzleti döntéssel egy másik cégnek, erről messze nincs szó. A szigorodás kizárólag a nem szerződéses kapcsolatokra vonatkozik, harmadik személyekkel szemben. Például, ha egy cégvezető ellop egy üzleti tárgyaláson egy iPhone-t, akkor ezért egyetemlegesen felel a cége és ő is, mivel céges minősége adott neki alkalmat a lopásra. Vagy: ha egy cég egy erdőbe rakja ki lejárt pénztárgépeit, és ezzel szennyezi a környezetet, akkor a cégvezető a személyes vagyonával is felelhet ezért a tettéért. Bővebben a témáról ebben a cikkünkben olvashat.

Törzstőkeemelés

Sárközy Tamás a kötelező törzstőke emelés kapcsán is lehűtötte a kedélyeket. Szerinte a sajtóban egyfajta hisztéria alakult ki, miszerint a cégek fele tönkre fog menni emiatt, ami azonban egy „nagy marhaság”. Úgy vélte, hogy a törzstőke eddigi 500 ezer forintos alsó határa nevetségesen alacsony volt, az emelés tehát indokolt, mert aki komoly céget szeretne, az alapítson kft.-t, aki meg nem, az maradjon a bt., kkt., formánál.

Sárközy történeti érveléssel hozzátette: 1988-ban például 1 millió forinttal lehetett csak kft.-t alapítani. Ezt többször módosították, majd 2008-ban versenyképességi okokból szállították le félmillióra, mivel akkoriban a közép-európai régióban mindenhol levitték az alsó határt (Romániában volt olyan időszak, amikor 1 lejért lehetett céget alapítani). A 2008-as csökkentés után a kft.-k egy százaléka sem szállította le törzstőkéjét. Ráadásul most a jogalkotó 2 év türelmi időt hagyott a vállalkozásoknak az emelésre, vagyis a kis tőkéjű cégek még 2 évig a régi szabályok alatt működhetnek. Harmadrészt pedig a rendelkezésre bocsátott 3 milliót a változásbejegyzés után szabadon kivehetik a cégből, elkölthetik, ugyanúgy mint eddig.

Állandósult változtatások

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Ptk.-t mindössze 78 helyen módosították, ám a módosítás miatt még 228 kapcsolódó törvényhez kellett hozzányúlni (Magyarországon összesen 541 darab önálló törvény van). Mindez jól jelzi azt a hatalmas jelentőséget, amit a polgári törvénykönyv gyakorol az ország életére. Elhangzott még, hogy készül az új Ptk. kommentárja, illetve az előadók kiemelték: az új szabályokat a bírói gyakorlat fogja megtölteni tartalommal.

Sárközy a jogásztársadalom nevében egy komoly kritikát is megfogalmazott a kormánnyal szemben. Szerinte a jogalkotás tempója túl gyors, a változtatások állandósulnak, ami nem jó dolog. "Az egész jogászszakmának egységes a véleménye abban, hogy a március 15-től hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) nem szabad hozzányúlni, ezt a véleményünket az igazságügyi tárcával is megosztottuk" – mondta.