Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nincs ok a pánikra az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vezető tisztségviselőkről szóló szabályai miatt a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői szerint. A sajtóban korábban számos olyan vélemény látott napvilágot, amelyek szerint a jövőben a vezetők a cégükkel együtt személyesen felelnek, így felelősségük rendkívül megnő és nagy kockázattal jár az ilyen pozíció betöltése. Bár az új szabályozás sok kérdést vet fel, és sok múlik a kialakuló bírói gyakorlaton, ezt az új szabályt vélhetőleg félreértelmezi a közvélemény. A vezető tisztségviselőknek a saját cégük felé fennálló belső felelősségének jelentős szigorodásáról viszont kevés szó esik.
Jóval kevesebb figyelmet kap az új Ptk.-nak azon új szabálya, amely a vezető tisztségviselő által a saját társaságának okozott károkért való ún. "belső" felelősség körében jelenik meg. A jelenleg hatályos szabályok alapján is felelnek a vezető tisztségviselők, ha nem megfelelő eljárásukkal vagy mulasztásukkal a társaságnak kárt okoznak, és ez az új Ptk. alapján is így lesz. Ugyanakkor jelenleg mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy az ügyvezetés körébe tartozó feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látták el. Az új Ptk. abban hoz jelentős változást, hogy jóval nehezebben lesz kimenthető a társaságnak okozott károkért való felelősség.
Az új Ptk. szerint a felelősségre vonás elkerüléséhez annak együttes bizonyítására lesz szükség, hogy a károkozást (i) a vezető tisztségviselő ellenőrzési körén kívül eső, (ii) előre nem látható körülmény okozta, és (iii) nem volt elvárható, hogy a vezető a károkozó körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Mindez azzal jár, hogy az ügyvezető mentesülése csak egészen rendkívüli esetekben lehetséges.
A Baker & McKenzie szakértőinek elmondása szerint a tapasztalatok alapján a cégek viszonylag ritkán szoktak kártérítési igénnyel fellépni a vezető tisztségviselőkkel szemben. A gyakorlatban inkább jellemző, hogy a cégek súlyos esetben megválnak a vezetőktől, és kártérítést jellemzően csak akkor követelnek, ha az szándékos vagy akár bűncselekményt megvalósító magatartást tanúsított, és ennek következményeként jelentős a társaság oldalán felmerült anyagi kár.
