Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Magyar szereplője is van egy elsőre lehetetlennek tűnő küldetésnek – ahogyan arról korábban beszámoltunk –, annak, hogy kormányzati (orosz, amerikai, kínai, indiai, izraeli stb.) segítség nélkül, legalább 90 százalékban magánerős fejlesztésből és finanszírozásból létrehozott holdjáróval egy csapat missziót teljesítsen a Holdon.
Katja Zanella
A Föld kísérőjének jobb megismerése annak ellenére mozgatja meg a fantáziát, hogy három évtizede nem járt ott ember. Az X Prize Foundation nonprofit szervezet 2007-ben ezért hirdetett versenyt privát holdkutatási program teljesítésére. A Google Lunar XPrize (GLXP) lényege, hogy a civil Hold-misszió során saját járművel el kell jutni a Holdra, és ott előre dedikált feladatokat kell elvégezni. Előírás például, hogy a saját tervezésű holdjárónak a saját erejéből 500 métert úgy kell megtennie, hogy közben legalább 1 GB mennyiségű fotót, videót és esetleg más adatokat be kell begyűjtenie és továbbítania kell tudni azt a földi központba. Az első, aki ezt teljesíti, 20 millió dollárt nyer – a második 5 milliót.
Az utolsó találkozó
Az MTA biztosítja a kellően komoly helyszínt a GLXP team summit-jére vagyis arra a – valószínűleg az indulás előtti utolsó – nagy „seregszemlére”, ahol a versenyben maradt 18 csapat a kiíró szervezet képviselői és a riválisok előtt beszámolnak a saját pillanatnyi helyzetükről. A szerdán kezdődött fórumra a világ minden részéről érkeztek küldöttségek, eddig egyedül a spanyol delegáció nem érkezett meg. A többiek szerdán délelőtt a pályázatot kiíró XPrize alapítvány képviselőit hallgatták – főként általános, követendő szabványok alkalmazásáról (például az adattovábbítással kapcsolatosan) –, délután kezdődnek a csapatszimpóziumok.
Az első komoly bejelentés nem is váratott magára sokat: az egyik izraeli csapat már be is jelentette, hogy új szponzora van, mely 1 millió dollárral támogatja a finisben az erőfeszítéseiket.
Design Terminal
A team summit a beszámolókon túl leginkább azt a célt szolgálja, hogy a csapatok – a saját projektjük teljes felfedése nélkül – különböző részterületeken összedolgozhassanak, megvitassák a közös problémákat, és együttműködési, illetve akár adás-vételi megállapodásokat is kössenek. A háromnapos rendezvény ideje alatt a magyar Puli csapat két területen szeretne a szerződéskötés felé előrelépni – árulta el Pacher Tibor a Puli Space Technologies csapatvezetője: az egyik amerikai csapattal a holdjárójuk Holdra utazásáról egyeztetnek, egy másik, európai csapattal pedig a kamerarendszerük korszerűbbé tételével kapcsolatosan tárgyalnak.
A magyar rover (vagyis holdjáró) néhány hete a szerkesztőségünkben járt. Ekkor derült ki, hogy a Puli Space-nél úgy gondolják, nem csak az eredetileg kiírt 500 méteres adatgyűjtős versenyben, hanem az 5 kilométeres "maratonon" is lehet esélyük.
Űrtalálkák a TEDx-en is
Június 6-án (pénteken) a csapatok egy másik kihívást is vállalnak: meghívót kaptak az Akvárium Klubba, a TEDxBudapestre, ami – mily véletlen – kifejezetten az űrutazásra és a kolonizációra fókuszál.
A Future 2.0 tematikája két fő kérdés köré csoportosul. Az egyik, a Budapest–Hold-távolság, melyben a Puli Space Technologies által is dédelgetett álom, a Holdra szállás esélyeit, annak a technológiára és majd a társadalomra vonatkoztatható hatását térképezi fel, a másik pedig a távolabbi jövőről sző a racionalitásból és a jelen tényeinek felhasználásával finom hálót.
A nyilvános TEDxBudapest Future 2.0 nyitó előadását pénteken az a Joel Carnes tartja, aki a Hold-expedíciót megálmodó XPrize vezérigazgatója. Az előzetes információk szerint a "Milyen messze van még a Hold?" címet viselő prezentációja igazi csemegének ígérkezik, mivel Carnes a díjak inspirációs erejéből levezeti, hogy a GLXP-n összeállt csapatokat ugyanazok az emberi tényezők kötik össze, mint Kolumbusz korának újvilági felfedezőit.
A csapatok közül a házigazda jogán a magyarok mutatkoznak be először, de ínyenceknek címzett a Hakuto csapat fejlesztési vezetője, John Walker előadása, mely a "Mihez kezdjünk egy holdbéli barlanggal, miután találtunk egyet?" címet viseli. A vasúti automatika felől érkező Walker arról beszél majd, hogy hol építhető fel a holdi állandó bázis, és milyen védelemre lenne ott szükség. Egy másik csapat, a SpaceMETA egyik vezetője, Sergio Cabral Cavalcanti a kérdést az űrbéli terjeszkedés oldaláról tárgyalja majd. Az előzetesen leadott programismertetője szerint a körül a kérdés körül kering majd, hogy "Egy nap döntenünk kell: a Föld jövője pusztán az, hogy élet szülessen rajta, vagy annál több: a terjeszkedés?".
| Maszek lesz az űrbiznisz |
A napokban megjelenő HVG Business magazinnak Joel Carnes a témában azt nyilatkozta, hogy „a Google Lunar XPrize célja, hogy radikálisan megváltoztassa az űrkutatás ma ismert formáját. Ahogy az első magántulajdonban lévő űrhajó leszáll majd a Hold felszínére, ennek a generációnak is meglesz a maga szputnyik- vagy Apollo-élménye, miközben ez az óriási lépés az űrkutatás költségeinek és kockázatának csökkentéséhez is hozzájárul majd”.
Pacher Tibor a magazinnak az űrbizniszben a privát szféra erősödéséről beszélt. Az szerinte „hatékonyabb is lehet az államinál, mert képes nagyobb kockázatot vállalni, mint a szigorú elszámolással dolgozó űrügynökségek”. Pacher szerint éppen ezért benne van a pakliban az is, hogy 15 éven belül bányát nyissanak a Holdon. Ráadásul a holdbázisok kiépítése során egy csomó olyan technológiai megoldás születhet (például az energiaellátás biztosítása érdekében elvégzendő innovációk eredményeként), amelyeknek aztán a Földön is nagy hasznát lehet venni. Pacher szerint a Puli máris ilyen, hiszen a magyar rover barlangokban, illetve katasztrófák helyszínén, és/vagy nehezen megközelíthető területeken praktikus felderítővé képezhető. |
Lényegében ehhez köthető témával érkezik Justine Kasznica, az Innovation Practice Group elnöke, akinek prezentációja a "Kié az űr?" témakörben azt feszegeti, hogy miként képzelhető el az űr privatizációja. A mérnökök közt némiképp kakukktojásnak tűnő Kasznica a társasági jog specialistája, és az űripar sikeres kereskedelmi fejlesztéseinek útjait kutatja. Az Independence-X Aerospace csapatvezetője, Mohd Izmir Yamin az űrtechnológiával foglalkozó spinoffok földi alkalmazási lehetőségeiről értekezik majd, a maláj mérnök, aki évekig az Airbus-projekten is dolgozott, a maláj műszaki egyetem űrmérnökeként vallja, hogy az űrtechnológia vívmányainak segítségével el lehetne érni és fejleszteni lehetne a vidéki és a nehezen megközelíthető területeket.
A TEDexBudapesten a másik szekcióban magyar szakemberek (Kánai András sci-fi író, Molnár László csillagász, Falk György biomechanikus és Petruska András zenész) boncolgatják a "milyen Földre térünk vissza?" témáját.
