„Egyik nap nagy mennyiségű mobilforgalmat elemzünk földrajzilag, hogy hova érdemes új adótornyot telepíteni az Egyesült Államokban. Máskor banki kockázatkezelési problémát oldunk meg, vagy egy mobiljátékot fejlesztő cégnek elemezzük, hogy miért morzsolódnak le a felhasználóik játék közben. De volt olyan projektünk is, amiben paprikák növekedését kellett vizsgálnunk, hogy változó körülmények hatására miként fejlődnek” – villantja fel Prekopcsák Zoltán, a Radoop Kft. ügyvezetője, mennyire sokrétű dolgot végeznek.

Egyszerűsítenek

A budapesti cég prediktív elemzéssel foglalkozik, azaz nagy mennyiségű adathalmazokat elemeznek üzleti előrejelzés céljából. Sok ilyen vállalkozás van a világon, a magyar cég abban mutat egyedit, hogy olyan technológiai megoldást hozott létre, amely programozói háttértudás nélkül teszi lehetővé nagy mennyiségű adatok elemzését. Azaz olyan egyszerű kezelői felületet alkottak, amelyet laikusok, például egy nagyvállalat alkalmazottai is könnyedén használhatnak.

A vásárlói viselkedésformák és reakciók felismerése azért jó, mert minderre hatékonyabb reklámstratégiát lehet építeni, a fogyasztókat pedig nagyságrendekkel gyorsabban és pontosabban kiszolgálni. Főbb ügyfeleik telekommunikációs, banki területen működő külföldi nagyvállalatok és közepes méretű cégek. Első hazai ügyfeleik a Prezi és a Ustream voltak. Mivel az ügyfeleik könnyen testre szabhatják a Radoop rendszerét, terméküket csomagban, szoftverlicencként árulják, nem pedig szolgáltatásként.

A termékben nagyobb a potenciál, mint a szolgáltatásban

„Egy startupnál mindig nagy dilemma, hogy miként állítsa piacra a termékét, hogy gyorsan növekedjen. Egy szolgáltatásnál kétszer annyi ember kell a kétszer annyi növekedéshez. Egy terméknél viszont nem kell több ember a kétszer annyi növekedéshez. Utóbbi mindenképpen meredekebb növekedési pályát jelez, ezért választottuk a dobozostermék-modellt” – avat be a rejtelmekbe Prekopcsák. Náluk egy időben együtt ment a két irány, de aztán viszonylag hamar eldőlt, hogy a termékben van a nagyobb potenciál. A termékmodell azért is jó, mert a globális nagyvállalatok biztonságban érzik magukat, hiszen a Radoop sem tudja, hogy a multik pontosan milyen adatokkal dolgoznak a szoftverük segítségével. Bár a kérdéseikből sejtik a felhasználási területet, pontosan mégsem ismerik az adatokat.

Hogy jól gondolkodnak, azt világosan mutatja, egy az amerikai piac meghódításán dolgozó német cég kiszemelte őket, és meg is vásárolta. A prediktív elemzés területén globális piacvezető Rapid Miner 100 százalékos tulajdont szerzett a Radoopban, aminek korábbi tulajdonosait versenyképes fizetéssel visszafoglalkoztatják. Prekopcsák maradt az ügyvezető, megbízatása minimum három évre szól, feltéve, ha a kitűzött termékfejlesztési célokat teljesítik. Érdekesség, hogy egy évvel ezelőtt is tárgyaltak a felvásárlásról, de akkor abban maradtak, hogy inkább nem, mert egyik cég számára sem volt megfelelő az időzítés. A Rapid Miner ugyanis csak tavaly vont be olyan méretű tőkét, hogy Amerikában terjeszkedhessen, ennek érdekében a székhelyüket idén év elején helyezték át Dortmundból Bostonba.

Világszintű és olcsó munkaerő Budapesten

A felvásárlás azért volt jó a Radoopnak, mert magyar cégként Budapestről egy bizonyos cégméret felett nem tudtak volna megjelenni Amerikában, az anyacégnek köszönhetően viszont lehetővé vált a globális nagyvállalatok becserkészése is, mondta Prekopcsák. Mivel a marketinget és az értékesítést a cég központilag Amerikából intézi, a Radoopnak csak a fejlesztésre kell koncentrálnia. És itt ér össze a dolog, mert a német anyacég Magyarországra hozza teljes big data fejlesztési üzletágát. Ez azért éri meg nekik, mert Magyarországon biztosan találnak világszínvonalú fejlesztőmérnököket, akik ráadásul jóval olcsóbbak, mint mondjuk Németországban. Egy magyar fejlesztőmérnök foglalkoztatása feleannyiba kerül a német kollégájához képest, nettó fizetése pedig nagyjából a német fizetés 55-60 százaléka.

„Bár megtehették volna, hogy felvesznek tíz német mérnököt, és két év munkával lefejlesztik ugyanazt, amit mi tudunk, a felvásárlás számukra szakmailag és pénzügyileg is sokkal kedvezőbb. Nem kockáztatnak, hogy biztosan le tudják-e fejleszteni ugyanazt, és nem vesztenek időt sem” – így gondolkodtak a németek Prekopcsák elmondása szerint, aki vallja, a német irányultságú magyar kultúrkör is szerepet játszhatott a felvásárlásban, ami például Indiában nem áll fenn. Olyannyira, hogy a cég tervei szerint a közeljövőben 20 magyar fejlesztőt szeretnének felvenni Budapestre.

Megvan a véleménye

A Radoop tudatosan nem vett részt a hazai startupos világban. „Tapasztalatom szerint Magyarországon a vállalatoknak szánt termékfejlesztést ellenszél kíséri ebben a világban, hiszen a hazai szereplők többsége főként a B2C, azaz a magánszemélyeknek szánt termékfejlesztést erőlteti” – árulta el. Ez talán azért is van, mert az első hazai startupok – Prezi, Ustream – is ezen a területen értek el világsikereket. Szerinte azonban Budapestről nehéz kitalálni 100 millió amerikainak az igényét.

Másrészt, ahogy érzékeli, az egyetlen ötletre alapozott fejlesztés üzletileg is kockázatosabbá vált, hiszen a világsiker vagy bejön, vagy nem ( és többnyire nem). Bár egy magánszemélyeknek szóló új mobilalkalmazás kétségtelenül sokkal érthetőbb, és könnyebben is eladható, mint egy olyan dologgal foglalkozni, amiben algoritmusok vannak, és amelynek a leírása is nehézségekbe ütközik, a vállalatoknak szánt termékfejlesztés szerinte üzletileg biztonságosabb. Elegendő tíz üzletet kötni, és máris jövedelmezővé válhat a startup, míg ha egy mobilalkalmazásnál nincs meg mondjuk a 10 ezer letöltés, akkor csődbe mehet a cég.

Kudarcokból tanultak 

Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna a hazai startupoknak, Prekopcsák azt mondta: leginkább azt, hogy ne úgy csinálják, mint ahogy ők tették. „Bár felismertük, hogy vannak olyan dolgok, amikhez nem értünk – értékesítés, marketing, üzletfejlesztés – és így majd bele kell tanulnunk ezekbe, sajnos azt nem mértük fel, hogy ezek milyen bonyolultságú dolgok. Három évvel ezelőtt például nagyon alulértékeltem a marketing szerepét. Ma már azt mondom, hogy egy startupnak az egyik legfontosabb területe a marketing.”

Ők is a kudarcokból tanultak. Például az elején csináltak egy céges honlapot, de az nem frissült rendszeresen. A honlap anyagaiban nem válaszolták meg azokat a kérdéseket, amiket az ügyfeleiktől kaptak, illetve nem elemezték alaposan, hogy a felhasználónk mit is csinálnak a saját honlapjukon. „Abszolút nem értettünk a sajtóközlemények megírásához, a PR tevékenységhez. Bár eszkábáltunk ilyeneket, ezeket a lapok nem közölték, mert azt mondták, hogy ez nem sajtóanyag, és igazuk volt.”

Idővel aztán beletanultak a dologba. Amikor igazán beindult a cég, az pont egy olyan sajtóanyaguk volt, amiben egy fél évvel korábbi sikerüket – egy új termék bejelentését, és azt, hogy négy világcég lett az ügyfelük – kommunikálták a honlapjukon. Prekopcsák szerint a megfelelő kommunikáció közvetve a felvásárlásnál is szerepet játszott, mert a világgá kürtölt sikerek felsrófolták a vételárat.

Szép új világ

A felhasználók oldaláról az a „mindentudás”, amivel a Radoop foglalkozik, kicsit ijesztő lehet. Hasonló ez a Google és a Facebook rendszereihez, amelyek minket figyelnek, és ennek alapján testreszabott hirdetésekkel bombáznak, hátha veszünk majd valamit. Prekopcsák szerint ugyanakkor az nekünk is jó, ha ezek a rendszerek szűrik az információt, tehát csak olyan reklámokat kapunk, amik valóban érdekelhetnek. „Kétségtelen, hogy az ember nem érzi kapásból azt, hogy a marketingszempontú adatelemzéstől jobb lesz a világ. Ugyanakkor a tudomány területén komoly eredményekkel kecsegtet ez az iparág. Így például biológiai, genetikai területen óriási áttöréseket hozhat az adathalmaz-elemzés, mert betegségeket előzhet meg, és gyógyíthat is.”

Az Ön cége sikeres? Ossza meg velünk sikertörténetét, és mi megírjuk! Kérjük, adja meg elérhetőségeit, hogy megkereshessük.