Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kádár János, a Romániából áttelepült székely ember, akit - ahogyan magáról vallotta - "egy Nagy Imre nevű pap" keresztelt meg, egykori trafiktulajdonos jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben. A szerdán kézhez kapott levélben pusztán az áll, hogy a Debreceni Ítélőtábla jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, és így jogerős döntése kötelezi az NFM-et, hogy Kádár János számára az általa tavaly szeptemberben kezdett perének tárgyát, az őt személyesen érintő trafikkoncessziós iratokat (pályázatértékelési jegyzőkönyv, az értékelők neve és a dunakszeszi eredményekről készült jegyztőkönyv) adja ki.
A per, melyről a kezdete óta többször is beszámoltunk (itt, meg itt és az egész hercehurcáról emitt) vélhetően ezzel zárul. Az írásbeli döntés meghozatala előtt az ügy egyik érdekessége volt, hogy az ítélőtábla, mely a szeptember 25-én hirdetett ítélete meghozatala előtt két héttel, a tárgyalási napra ugyancsak Debrecenbe idézte a feleket (a volt dunakeszi trafikost, illetve az NFM és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. képviselőit), de csak hogy néhány perc után elküldje őket) több mint fél évig ült az ügyön, mielőtt (mint az most kiderült) semmit ahhoz hozzáfűzni nem tudott.
Stiller Ákos
Kádár János tehát pert nyert az állam ellen. Az más kérdés, hogy a pernek voltaképpen a most kiperelt adatok birtokában kellene elindulnia, de az is, hogy a két évtizedes egzisztenciáját felszámolni kénytelen, egykori kereskedő számára a döntés csak erkölcsi elégtételt jelent.
