A szakmai szervezet elnöksége közleményében azt állítja, érdemben csökkenteni lehetne a magyar gazdaság importfüggését, ha megépülne a Mátrai Erőmű korábban már előkészített, de meg nem épített 400-450 megawattos blokkja. Ez növelné az ellátásbiztonságot -  még az új paksi egységek üzembe helyezése előtt.

Nemcsak a nemzeti lignitvagyon hasznosulhatna így a továbbiakban is, hanem a beruházással új, hosszú távon piacképes termelőegységek és új munkahelyek is létrejönnének - érvelnek. A közlemény emlékeztet arra, hogy 2013-ban 9100 megawatt volt a magyarországi beépített erőművi kapacitás, ebből mintegy kétharmad az üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség. Tavaly a 6400 megawattot is meghaladó bruttó csúcsterhelés mellett már csak a behozatali többlet jelentette a biztonságot a hazai ellátásban.

Az elöregedett erőművek várható leállása miatt a 2020-ig hátralévő hat évben legalább 1500 megawatt új kapacitást kellene üzembe helyezni, ami a megújuló forrásra alapozott áramtermelés növelésével nem lehetséges - hívják fel a figyelmet. A kialakult helyzetben felértékelődik az egyetlen jelentős hazai ásványvagyon, a lignit - mutat rá a szövetség, hozzátéve: rekonstrukció és fejlesztés nélkül azonban az erőmű nem üzemeltethető, a német tulajdonosok pedig nem fejlesztik a mátrai  erőművet. Ehelyett pénzügyileg „lerabolják” az erőművet, majd a „romokat” felajánlják a magyar államnak.

Az Energiapolitika 2000 Társulat szerint az állami finanszírozás, illetve a jelenlegi tulajdonosnak nyújtott kedvező kormánykölcsön jelenthetne megoldást, de a jelenlegi tulajdoni arányok megtartásával, tőkeemeléssel is végre lehetne hajtani a Mátrai Erőmű fejlesztését.