Percenként találkozni olyan vásárlásösztönző akciókkal, amelyekben ingyenes ajándékhoz, garantált nyereményhez vagy sorsoláson való részvételhez lehet jutni. Azonban amíg ezekkel a vevők legfeljebb az impulzusvásárlásból adódó bosszúságot kockáztatják, a promóciót kiíró cégek ennél sokkal többet veszthetnek – állítják a MAZARS adótanácsadói.

A szakértők szerint ugyanis az adózási szempontból rosszul kialakított nyereményakciók utólag akár a bekerülési költségek 50 százalékát elérő adóterheléssel keseríthetik meg a szervezők életét. Attól függően ugyanis, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk, a személyi jövedelemadó mellett társasági adó, áfa és most már reklámadó szempontból is át kell gondolni és meg kell tervezni a kapcsolódó költségeket.

Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója szerint személyi jövedelemadó szempontjából például az egyes promóciók megítélése rendkívül széles skálán mozoghat: a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának, vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. Ezek mindegyike más adóterhet ró a juttató vállalkozásra, és még az sem kizárt, hogy – egy átgondolatlan játék eredményeként – a nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik majd.

A MAZARS tapasztalatai szerint itthon továbbra a „verseny, vetélkedő” jellegű promóciós forma az egyik legnépszerűbb a kiírók körében. Ilyen promóciós formáról akkor beszélhetünk, ha a játékon való részvétel vásárláshoz és blokkal történő regisztrációhoz kötött, de a résztvevőknek további feladatuk is van. (Például meg kell tervezniük és rajzolniuk az adott termék legújabb csomagolását, új szlogent kell írniuk vagy megadott szempontok figyelembe vétele mellett fényképezkedniük kell a termékkel, esetleg a céggel kapcsolatos kérdésekre kell helyesen válaszolniuk.)

Ez esetben a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük ahhoz, hogy az adóhatóság megítélése szerint is ebbe a kategóriába tartozzon a promóció: a játékot nyilvánosan kell meghirdetni, mindenki számára azonos részvételi feltételekkel. Az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevőknek valamilyen tudásuk, képességük vagy adottságuk alapján meg kell mérkőzniük egymással, azaz a siker és győzelem elérése elsősorban a versenyzőn és nem külső tényezőkön kell, hogy múljon, illetve a nyeremény nem lehet pénz.

Verseny, vetélkedő díja esetén – személyi jövedelemadó szempontból – a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék adófizetési kötelezettség terheli. Ez első ránézésre nem feltétlenül tűnik kedvezőnek, de hozzátéve azt, hogy ilyen esetekben a juttatót EHO-fizetési kötelezettség nem terheli, elfogadható – áll a MAZARS összefoglalójában.

A tanácsadó vállalat szerint még inkább kedvezőnek fog tűnni ez a megoldás, ha megnézzük, hogy mi történik akkor, ha a fenti kiíráshoz hasonló, de valamely feltételt nem maradéktalanul teljesítő promóciót hirdet a cég. Ilyenkor ugyanis a nyeremény adózása is teljesen más lesz: az összes adóteher elérheti a 49,98 százalékot vagy akár a munkabérre kivetett adómértékekhez hasonló adóteher is felmerülhet.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!