Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kemény menet vár a kaszinó- és játékgéppiacot felforgató magyar államra. Azután, hogy 2015 nyarán az Európai Bíróság kimondta, hogy a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, a sértett vállalkozók már kártérítést szimatolva magyar bírósági útra terelték a folyamatot. A 24.hu-nak nyilatkozva Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke (akinek magának is volt szerencsejáték-szervező cége, de az tönkrement a nagy állami belenyúlás után) jelezte, számos keresetet már benyújtottak a cégek, a perek nemsokára elkezdődnek.
Schreiber százmilliárd forintnyi kártérítési összegben reménykedik, plusz az elmaradt haszon. Az elnök tudomása szerint néhány vállalkozás egyezkedni próbál majd a kormánnyal, hogy elkerüljék a pereket. Mindenesetre annál a néhány vállalkozásnál, akiknek az ügye eljutott az Európai Bíróságig, ott 8 milliárd forint lehet az ügy tétje.
A nyerőgépek üzemeltetői 2012 októberében fordultak az EU-hoz, miután a parlament egy törvénnyel – lényegében három nap alatt – betiltotta a játékgépeket.
A nyerőgépek betiltásával a kormányfőhöz közel álló Andy Vajna nagyot szakított. Nyolc kaszinó kapott engedélyt, ebből 5 Vajnához köthető. Kettő Szima Gáborhoz, a debreceni fociklub elnökéhez, volt tulajdonosához köthető. (Ők ketten ráadásul az online kaszinópiacban is fantáziát látnak.) Egyet, a sopronit a Casino Austria GmbH üzemeltetheti.
