A soproni borvidék szélén lévő szőlőben is megjelent a Grapevine flavenscence dorée (FD) nevű fitoplazma. A fertőzött tőkéket gyökerestől ki kell vágni és megsemmisíteni, mivel vegyszeres védekezési mód nincs. Sopronban még tart annak felmérése, hol és mennyi tőkét kell elpusztítani – olvasható a cikkben.

Ez a sejtfal nélküli mikroorganizmus 1949-ben, Franciaországban jelent meg először Európában, és azóta megállíthatatlanul terjed. A múlt század hetvenes éveiben bukkant fel Olaszországban. Ausztriában 2009-ben, Romániában pedig 2012-ben. A kutatások alapján Magyarországra Szlovénián keresztül került be a kórokozó, amelyet 2013-ban mutattak ki Lentiben – mondta Molnár Ákos, a Magyar Fitoplazma Munkacsoport tagja.

Az elmúlt évtizedek külföldi példái azt mutatják: ahol megjelenik a betegség, ott hosszú évekig kénytelenek együtt élni azzal a gazdák.

A terjedésének úgy lehet gátat szabni, ha megállítják az egyetlen terjesztőjét, az amerikai szőlőkabócát. Az apró, jellegtelen rovar kifejlett állapotában akár másfél kilométert is képes megtenni naponta. Az itthoni felmerések a fitoplazmát inkább a Dunántúlon mutatták ki, míg a kabóca egyedszáma a keleti országrészben a jelentősebb. Akkor lesz az igazán nagy baj, ha ez a kettő összeér – magyarázta Molnár Ákos.

A szőlőkben az elmúlt időszakban a gazdák kevesebb rovarirtót használtak, így a kabóca gondtalanabbul szaporodhatott. A hatályos előírások szerint a fertőzött területeken évente háromszor kötelezően védekezni kell a rovar ellen.

Az elhanyagolt területek, erdőszélek, felhagyott szőlők, vadszőlők ideális élőhelyet teremt a kabócának. Így ezek felszámolása akár bekerülhetne a közmunkaprogramba is – vetette fel a szakember, aki szerint pánikra egyelőre nincs ok, de a megelőzést el kell kezdeni.

Rossz példa Szlovénia, ahol a szőlőterületek tizenöt százalékát kellett kivágni. Tanulni pedig Ausztriától lehet, ahol gyakorlatilag sikerült megfékezni a kórokozót. A betegség hihetetlenül gyorsan terjed, egy év alatt képes megtízszereződni – tette hozzá.