Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A nemzetközi jogvédő szervezet Indonézia két nagy pálmaolaj-termelő régiójában vizsgálódott. Egy szingapúri cég, a Wilmar tulajdonában lévő ültetvényeken jártak a munkatársai Szumátra szigetén és Kalimantánban, Borneó Indonéziához tartozó részén. 120 alkalmazottal készítettek interjút. A beszélgetésekből kiderül, hogy az ültetvényeken dolgozó nők napi 2,5 dollárért robotolnak, ez az összeg alacsonyabb a hivatalos indonéz minimálbérnél. Ezért a családok kénytelenek a gyerekeket is bevonni a munkába. Az ültetvényeken kemény fizikai munkát kell végezni, mindenfajta védőfelszerelés nélkül. Nem csak baleset, hanem mérgezés veszélye is fennáll az erős rovarirtó szerek miatt.
A pálmaolajat rengeteg nagy nemzetközi cég használja élelmiszeripari termékekben és a kozmetikumokban. Az Amnesty International munkatársai beszéltek az általuk meglátogatott ültetvényeket működtető szingapúri cég képviselőivel is. A Wilmar illetékesei elismerték, hogy „vannak problémák az ültetvényeken”. A Colgate, a Nestlé vagy az Unilever is üzemeltet indonéziai pálmaolaj-ültetvényeket. E cégek termékeiken azt hirdetik, hogy a fogyasztó a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő terméket vásárolt. Vagyis a gyártási folyamat minden fázisában betartják a környezetvédelmi, munkajogi és munkavédelmi normákat.
Az Amnesty megkérdezte a Colgate, a Nestlé és az Unilever illetékeseit is, de szerintük náluk minden rendben van – jelentette az AFP. A jogvédő szervezet azonban nemzetközi botránynak minősíti az indonéziai ültetvényeken uralkodó állapotokat. És ezek annak ellenére állnak fenn, hogy papíron az indonéz törvények nagyon szigorúak, amelyek alapján a munkáltatókat súlyos büntetéssel lehetne sújtani. De az Amnesty szerint a hatóságok félrenéznek, így a munkajogi és a munkavédelmi előírásokat nem tartják be.
