Ha minden rosszul sül el, akkor a következő években Keletről és Nyugatról is ömölhet a dömpingáru Magyarországra. Donald Trump világgazdaságot felforgató politikájának egyetlen célja, hogy még több erőforrást koncentráljon amerikai kézbe, pedig az USA már így is globális gabonakereskedelem több mint felét uralja. A helyzet odáig fajulhat, hogy néhány menedzser döntheti el a világ sorsát.
Kedves hobbijának, a multik szapulásának hódolt Lázár János egy konferencián, az építési és közlekedési miniszter azonban ezúttal bőven ki is fejtette, hogyan viszonyul a magyar gazdaságban nélkülözhetetlen nemzetközi befektetőkhöz. Spoiler: finoman szólva ellentmondásos ez a viszony.
A kiskermultiknak tájékoztatást kell kitenniük, ha egy termék kiszerelése csökken. Pedig a kiszerelés mérete a gyártókon múlik, ha ők címkéznének, akkor a kisboltok vevőihez is eljutna az információ. A "zsugortájékoztatókkal" újabb felületet kap a propaganda a boltokban, a multik még egy kötelező pluszfeladatot és adott esetben bírságokat. Előfordulhat, hogy a zsugorinfláció elleni harc végül gerjeszteni fogja az inflációt.
A kiskereskedelmi láncok nyitották meg hazánkban az első hipermarketet és az első benzinkúton üzemelő „mini közértet”. Nekik is köszönhetjük az online élelmiszer-vásárlás kényelmét, és hogy az önkiszolgáló kasszáknál nagyon gyorsan fizethetünk. A Magyarországon működő nemzetközi élelmiszer-kereskedőknél folyamatosak a fejlesztések és beruházások: karbantartják és felújítják üzleteiket az energiahatékony működést és fenntarthatóságot szem előtt tartva, újabb és újabb termékeket, szolgáltatásokat és programokat vezetnek be, hogy vásárlóiknak mindig a legjobbat tudják nyújtani.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
A nagyvállalatok vezetői kirobbanó sikerre számítanak, a kis társaságok főnökei recesszióra.
Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.
Ukrajna megtámadása után az Oroszországban működő nyugati multik nagy része bejelentette kivonulását. Ám sokan csak visszafogták ottani tevékenységüket, a teljesen kivonultak közt pedig akad, aki hagyott magának kiskaput a visszatérésre.
Ficzere Ferenc példája mutatja, hogy sosem késő valami teljesen újat elkezdeni.
A tárcavezető szerint Magyarország biztosítja a legversenyképesebb beruházási környezetet Európában.
A beszolgáltatási törvény elsősorban külföldi láncokat érint, a magyarok mentesülnek alóla. Most derült ki, hogy miért.
A hatóságok a kettős minőség miatt büntethetnek jövőre.
A Spar különadó-terhelése például 13,3 milliárd forintban mérhető. Az új jogszabállyal mindez viszont 14,3 milliárd is lehet. És ez csak a Spar.
A világ vezető cégei sorra jelentik be vállalásaikat, hogy miként kívánják mihamarabb jelentősen csökkenteni környezeti lábnyomukat. A multinacionális vállalatok azonban nemcsak vezetőik környezettudatossága, illetve az egyre növekvő társadalmi nyomás hatására térnek át a fenntarthatóságra, hanem azért is, mert a jól előkészített és átgondolt átalakítás a forgalomra és a nyereségre is áldásos hatást gyakorol.
Nemcsak a német politikusok, hanem a gazdasági vezetők sem örülnek az új magyar törvénynek.
A magyar kormány hevesen támadta az ötletet, de a BBC szerint valószínűleg tényleg véget ér a multiknak kedvező helyzet.
A sajtok, a sonkák, a joghurtok, a gyümölcslekvárok esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el.
Zavargások után jelentette be a távozó amerikai elnök, hogy átadja a hatalmat; egész Európában, így Magyarországon is folyik a munka, hogy minél többen kaphassanak gyorsan oltást; kiszámolták, hogy a kormány megmenthette volna a válság alatt veszélybe került összes munkahelyet, ha jobban költi el a pénzt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
2030-ra eljön a Kánaán, beleértve, hogy a magyar multik annyi profitot talicskáznak haza, mint amennyit a külföldi multik innen ki. Legalábbis Orbán Viktor szerint, valójában a kitűzött cél elérésének szinte nulla a valószínűsége, ráadásul ellenkezik a másik céllal, a minél több multi idecsábításával.
A kiskereskedelem egyre koncentráltabbá válik, csökken a vállalkozások és az üzletek száma. Összességében a hazai részesedés nő, különösen a ruhaboltok, könyvesboltok, számítástechnikai üzletek területén. Az élelmiszer kiskereskedelemben azonban ennek fordítottja igaz. A kormány régóta beszél a kisker-multik kiszorításáról – amit nehéz lenne kivitelezni, és a párt olyan sokat nem is nyerne vele.
