Népességmegtartó projektekhez kaphat 50 és 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást legfeljebb pár száz település. A kormányzat “Esély otthon” elnevezésű pénzosztó programja az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) keretei között jelent meg, a kétéves pályázattal kormányzat a vidéki fiatalok számára reális alternatívává tenné a helyben maradást, illetve az oda költözést.

A pénzzel a kormány azokat az önkormányzatokat támogatná, amelyek indítanának ilyen célú saját projektet. A pályázati felhívásban közepesen részletesen taglalják, milyen feltételeknek kellene megfelelni a szóban forgó projekteknek, azaz milyen tevékenységekre kérhető támogatás.

A felhívás tanulmányozása során elég nehezen világosodott meg, hogy mire is lehet(ne) költeni az állami milliárdokat. Az mindenesetre kiolvasható, hogy ha akarnak,

helyzetbe hozhatnak egynéhány baráti vállalkozót a települések vezetői.

Hat pontban foglalják össze a támogatható tevékenységeket, ezek közül egy foglalkozik azzal, hogy a helyben maradni, vagy a céltelepülésre költözni akar – 18–35 éves – fiatal (pár) hol lakjon, ha nincs ilyen lehetősége.

Fazekas István

Lakás kialakítása szempontjából mondjuk elég gavalléros a felhívás, hiszen személyenként akár 50 négyzetméter lakóteret feltételez. Ennek alapján ketten beköltözhetnek egy 100 négyzetméteres lakásba, ami azért bőven nagyobb, mint egy átlagos első lakás. Szakértők szerint a kalkulált 70 ezer forintos négyzetméterenkénti felújítási költség is több az átlagosnál. Ráadásul a beköltözőktől a lakhatásért pénzügyi ellentételezés nem szedhető, ellenben rezsiköltségek fizetésére kötelezhetők a célcsoport tagjai.

A többi feltételbe sok minden belefér. Kezdve az “életpálya-tervezését segítő helyi szolgáltatások nyújtásától, munkaszerzési ismeretek (azaz például önéletrajzírás vagy annak tanítása, hol lehet munkát keresni) oktatásától, vagy bővítésétől a fiatalok helyben maradását támogató, saját (dokumentált) jó gyakorlatok folytatásáig.

"Vannak benne kétségkívül szoft elemek is" – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.

Különösen érdekes “a támogatási kérelemben benyújtott fejlesztési koncepción alapuló helyi lehetőségeket, értékeket, adottságokat feltáró, erre épülő gazdasági együttműködéseket generáló tevékenységek szervezése” tevékenység támogatása, amire az elnyert összeg legfeljebb 10 százalékát lehet fordítani. Vagy az, hogy “a helyi gazdaságba való bekapcsolódást lehetővé tevő ismeretátadás”.

A megindított projektek fenntartása az igazi kérdés.

"Mert mi van akkor, ha a támogatásból részesült, célcsoportbeli, mondjuk asztalos vállalkozó, aki egyébként hiányszakmát űz a településen, fél év után mégis elköltözik, vagy felhagy a szakmájával" – mutatja a kockázatot Schmidt Jenő. A projekteket ugyanis meghatározott ideig fenn kell tartani, különben visszafizetéssel is lehet számolni.

Már működő projekt támogatása nem jöhet szóba, újak előkészítésére, későbbi menedzselésére nem vonatkozik a lehetőség. Az önkormányzat a támogatási kérelem elbírálása előtt persze megindíthatja a projektet, akár a benyújtás másnapján is.

Ez azonban sem előnyt sem odaítélési garanciát nem jelent.

Közalkalmazottként foglalkoztatni kell viszont egy legalább 1 éves tapasztalattal bíró projektmenedzsert, valamint pénzügyi vezetőt – e két posztra ugyanazt a szakembert is lehet állítani. Mellettük projektasszisztenst és projektgazdát is fel lehet venni. "Ezeket a feladatokat mondjuk megoldják házon belül a helyhatóságok."

AFP / DPA / Daniel Karmann

Nem nagyon világos, hogy a lakhatási lehetőségek javításának támogatása mellett milyen eredményeket hozhatna a pályázat, ami megfogná a fiatalokat, hiszen munkahely teremtésről nincs benne szó. A támogatandó tevékenységek csak többszörös áttétellel, majd valamikor a későbbiekben eredményez(het)nek új munkahelyeket. Bevételi forrás nélkül viszont kétségkívül nem túl erős a motiváció a maradásra.

A lakhatással kapcsolatos és a helyi ösztönző rendszer kialakítását segítő elemek lesznek a legnépszerűbbek.

"Nekünk is szivárványos kissé az egész, de szerintem el fog fogyni ez a tízmilliárd forint" – mondta az elnök.

Azzal, hogy a támogatást csak olyan önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek futtatnak támogatható projekteket, a szegényebb – főleg a túlélő üzemmódban működő – helyhatóságok feltehetően kevéssé számíthatnak támogatásra ebből a forrásból. A projektek előkészítése, beindítása, menedzselése ugyanis pénzbe kerül, és nem biztos, hogy pont azoknak a helyhatóságoknak telik rá, amelyek a leginkább rászorultak.

Schmidt Jenő a távirati irodának azt mondta, hogy Magyarországon csupán 300 olyan önkormányzat van, amely elég adót tud beszedni ahhoz, hogy abból éljen. 2600 településen minimális az adóbevétel, ezek szinte csak az állami támogatásból gazdálkodnak, így nem tudják felvenni a versenyt a nagyobb városokkal.