Több mint 100 ezer kínai legalább 24 milliárd dollárt (csaknem hétezer milliárd forintot) költött az elmúlt évtizedben úgynevezett aranyvízum-programokra világszerte. Ezek – például a magyar letelepedési kötvény – különböző befektetésekért cserébe letelepedési lehetőséget kínálnak – derült ki az AP amerikai hírügynökség elemzéséből.

A kínaiak kedvenc célpontja az Egyesült Államok, amely legalább 43,5 ezer vízumot állított ki kínai befektetőknek és családjaiknak az elmúlt tíz évben. Az állampapírok megvásárlásával megvásárolható EB-5 vízum körül már a szövetségi nyomozók is vizsgálódnak, ennek ellenére Donald Trump nemrég rendeletben hosszabbította meg a programot. Ehhez köze lehet annak, hogy korábban az elnök vejének – és tanácsadójának –, Jared Kushnernek a cége korábban közvetítőként vett részt a programban.

Rogánék letelepedési kötvényezését csinálja nagyban Trump vejének cége

Siessenek, mert most még félmillió dollárért megszerezhető a zöld kártya, de hamarosan felemelkedik az összeg 1,35 millióra - közölték a Kushner építkezési vállalat vezetői Kínában, ahol egy New Jersey-ben épülő felhőkarcolóra igyekeztek pénzt szerezni.

A lista második helyére Kanada került, itt 35,3 ezer ilyen vízumot adtak ki az elmúlt tíz évben. A harmadik Portugália, ahol a pangó ingatlanpiacot igyekeztek felpörgetni a legalább 350 ezer eurós ingatlan megvásárlásáért vagy 250 ezer eurós tőkebefektetésért cserébe adott letelepedési engedéllyel. Ezzel a lehetőséggel 7875 kínai élt, ők vásárolták meg az összes vízum 70 százalékát.

A program nem problémamentes: Lisszabonban jelenleg is zajlik azoknak az állami vezetőknek a pere, akikről három éve derült ki, hogy kenőpénzért kedvezőbb feltételekkel adták ki a schengeni zónában való tartózkodást is lehetővé tevő engedélyeket.

A lista negyedik helyén szerepel Magyarország, ahol csak a visszaélések gyanúja merült fel, ám erre – és a kedvezőbb gazdasági környezetre – hivatkozva áprilistól felfüggesztették a letelepedésre feljogosító államkötvények árusítását. Ezt megelőzően 6405 kínai jutott ilyen engedélyhez az AP szerint. Az ötödik pedig Ausztrália, amelynek az arany vízum programjával 4640 kínai jutott tartózkodási engedélyhez. Itt a feltétel  szigorúbb: ötmillió ausztrál dollár (nagyjából 3,7 millió dollár) értékű befektetést kell eszközölni, az összes kedvezményezett 85 százaléka volt kínai.

Ha a bevételeket nézzük, akkor is az Egyesült Államok járt a legjobban: a kínaiak 7,7 milliárd dollárt költöttek az EB-5 program vízumjaira. A második Ausztrália, ott 6 milliárd dollárra teszik a bevételt, Kanadában 4,3 milliárdra, az Egyesült Királyságban 1,96 milliárdra, Új-Zélandon és Portugáliában pedig 1,7 milliárdra.