Hétfőn éjfélkor járt le a határideje annak, hogy az étel-, ital- és bármilyen áruautomatákat üzemeltető cégek szerződést kössenek a Magyar Postával, hogy a jövőben egy úgynevezett felügyeleti egységet szereljenek be a gépeikbe. Ez körülbelül az online pénztárgépekhez hasonlóan lehetővé teszi majd, hogy minden automata forgalmát nyomon követhesse az adóhatóság (és összevethesse a bevallott adatokkal).

Magyarországon – a Magyar Ital és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) becslései szerint – összesen 35 ezer automata működhet, körülbelül 150-200 cég üzemeltetésében, ám úgy tudjuk, hogy összesen csak mintegy 25 ezer automatára kötötték meg a szerződést, vagyis sok ezzel foglalkozó cég várhatóan elhagyja a piacot a kötelezettség miatt. A törvény ugyanis elég szigorú: a hónap első napjától kezdve már nem üzemelhet (szabályosan) olyan automata, amelynek üzembentartója nem szerződött a postával.

Azt persze elég nehéz elképzelni, hogy kedden éjfélkor országszerte 10 ezer automata mellé állt oda valaki, és húzta ki a gép elektromos csatlakozóját a falból, de tény, hogy amelyiknek nincs szerződése, az nem működik szabályosan.

A forgalmat ellenőrző és lejelentő berendezés természetesen még nincs benne a leszerződött automatákban, sőt még azt sem lehet tudni, hogy milyen lesz ez a szerkezet, illetve kitől és mikorra szerzi be a megfelelő mennyiséget a postavállalat (erre vonatkozó kérdéseinkre a Magyar Posta cikkünk megjelenéséig nem válaszolt). Ám ennek ellenére is kimondja a jogszabály, hogy augusztustól már csak szerződéssel rendelkező cégek automatái működhetnek.

Képünk illusztráció

AFP / Paul J. RIchards

Ahogy Szöllősi Balázs, a MIÁSZ elnöke mondja, adataik szerint egy-egy automata átlagos havi haszonrése 10 ezer forint körül mozoghat, ebbe kellene most beleszuszakolni a felügyeleti egység havi 5 ezer forintos és évi egyszeri nettó 20 ezer forintos fenntartási díját (amit az állami Magyar Postának kell majd befizetni a beszerelés után). Ezt nyilván csak a nagyobb forgalmú automatát tudják majd kitermelni, a kisebbeknél pedig elgondolkodhat az üzembentartó, hogy a szükséges áremelést kibírja-e a piac. Nagy kérdés, hogy egy irodaházban elhelyezett kávé- vagy szendvicsautomata versenyképes marad-e a dolgozóknál akkor, ha az áremelés miatt meg kell közelítenie a sarki büfé árszintjét. Ezt kellett most megválaszolnia sok cégvezetőnek, és a szerződés aláírásával megkockáztatni a lépést.

Hogy ez mennyire nem lesz egyszerű, azt a tőkeszegénynek aligha nevezhető Coca-Cola példája is mutatja, még a világcég sem tudja teljesen megtartani minden automatáját. A társaság azt mondta a hvg.hu-nak, hogy támogatja ugyan a szektor kifehérítését célzó kormányzati intézkedéseket, de az új előírások aránytalan és üzletileg ki nem termelhető többletköltséget jelentenek számára. „Cégünk ezért automataberendezései egy részének leszerelésével, innovatív beruházások elhalasztásával és áremeléssel kénytelen reagálni a jogszabályi változásokra” – közölte Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója.

Az automatába épített szerkezetet a cégeknek kell majd megvenniük, ám ennek árát az állam várhatóan megtéríti - bár az erről szóló rendelet csak a szerződéskötés határideje után, azaz kedden jelent meg. E szerint 120 ezer forintra lehet majd pályázni automatánként, így a vállalkozások összességében 3,24 milliárd forinthoz juthatnak. Ugyanakkor a támogatás egyik feltétele az, hogy a felügyeleti egység november végéig bekerüljön az automatákba, ami gigászi feladatot ró a Magyar Postára - szakértők szerint ugyanis ilyen eszközt még senki sem látott, és egyelőre el sem lehet képzelni, hogy hogyan fog a különféle automatákkal együttműködni.