Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Varjakat idomítana csikkszedésre a hollandiai Crowbar startup cég, hogy megszabadítsák a városokat a cigaretták bűzös végtermékétől. Évente 6 milliárd cigarettacsikket hajítanak el az utcán. Eldobni ugyan könnyű, összeszedni annál nehezebb. Egy csikk 12 év alatt bomlik le, ezért a két ötletgazda, Ruben van der Vleuten és Bob Spikman egy amszterdami parkban üldögélve azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne hatékonyan összegyűjteni az eldobott dekkeket – írja a napi.hu.
Esetlen robotok, nem túl okos galambok, ravasz varjak
Legelőször robotokra gondoltak, de a bonyolult programozás, a városi forgalom és a tömeg okozta nehézségek miatt elvetették az ötletet. Ezért a városi környezetben könnyen közlekedő madarakra esett a választás. Először galambokkal kezdtek el tervezni, de rövid kutatás után rájöttek, hogy az alacsonyabb intelligencia és a nehéz betanítás miatt nem ők jelentik a megoldást. Így következett a varjú, ami a világ egyik legintelligensebb élőlénye. Eszközöket használ, tanul és tanítja társait, fontos neki a kényelem, és megtervezi az életét. Állítólag majdnem olyan értelmes, mint egy csimpánz.
Kajaautomata a rafinált varjaknak
A terv szerint egy többlépcsős oktatási folyamat alatt megtanítják a madaraknak, hogy a begyűjtött és leadott csikkekért cserébe eleséget kapnak. Az ötlet egyébként nem teljesen új. Tíz évvel ezelőtt Joshua Klein írta le a varjúdoboz nevű automata tervét. A gépbe a varjak az elhagyott/eldobott pénzérméket visznek, cserébe pedig magvakat, például mogyorót kapnak.
A Crowded Cities nevű projektkísérlet már a tervezés második fázisa. Egyébként az elnevezés egy angol szójáték, mert a Crow varjút, a Crowded zsúfoltat jelent, de így a név varjazott városoknak is fordítható. A terv szerint gépeket helyeznek el a városokban, amelyek cigarettacsikkért cserébe ételt adnak a madaraknak.
A tanulási folyamat első szakaszában a gépeken lesz egy tálca, benne egy csikkel és valamilyen maggal. Majd eltűnne az étel, csak akkor esne ki újra a tálra, ha a madár arra rálép, ekkor a cigarettavég még mindig ott lenne. Ennél a lépésnél tanulja meg a varjú, hogy a gépből ételt szerezhet, valamint az etetés és a csikk összefüggésben vannak egymással. A harmadik lépés pedig az, hogy a varjú érkezéséért még önmagában nem kap ételt, hanem csak akkor, ha egy befogadónyílásba teszi az ott lévő csikket. Ekkor a mag leesik, és a madár ehet. Ezt a lépést addig ismételnék, amíg a varjú megtanulja, hogy a csikk behelyezéséért ételt szerezhet – mondja Ruben van der Vleuten.
Rászokhatnak-e a varjak a nikotinra?
Ez az állat-gép együttműködés segíthet eltüntetni az emberek szemetét. Adódik a kérdés, hogy árthat-e ez a varjaknak, akik a mérgező hulladékot a csőrükbe veszik? Talán igen – válaszolják a dizájnerek. De a folyamat nagy hatással lenne a természetre, míg a madarak csak nagyon rövid ideig kerülnek kapcsolatba a csikkekkel, szóval a hatás elhanyagolható. További kutatásokat kell végeznünk, mert ha kiderül, hogy káros a varjakra, más megoldás után kell néznünk – mondta a feltaláló.
