Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A helyiek nyugalmukat, egészségüket, termőföldjeiket, vízbáziuskat és a Natura 2000 természeti környezetet féltik a beruházástól. A transzparenseket cipelő és "Madocsa a mi falunk" feliratú pólókat viselő helyiek a május végi közmeghallgatáson is jelezték, hogy nem kérnek a bányából. Most a választásra jogosultak 70 százaléka, 1573 főből 1140-en támogatták a népszavazást.
Az MTI tájékoztatása szerint a település választókorú lakói a referendumon két kérdésre válaszolhatnak. Az egyik úgy szól: "Támogatja-e Ön, hogy Madocsa Község közigazgatási területén homok- és kavicsbánya létesüljön?". A másik kérdés az önkormányzatra vonatkozik: "Akarja-e Ön, hogy Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településrendezési tervében tilalmazza a kavics- és homokbányászatot érintő külszíni bányatelek nyitását, illetve fektetését Madocsa közigazgatási területén?"
A referendum akkor lesz érvényes, ha a választók legalább fele érvényesen szavaz, eredményes pedig akkor, ha az érvényes szavazatok több mint fele ugyanúgy válaszolja meg a feltett kérdést.
A 444 szerint a beruházó szekszárdi Bet-Bau Kft. cégei eredményesen szerepeltek az állami tendereken, és a kft. képviselői arra utalgattak, hogy ha nekik nem adják el a földeket, akkor az állam ki fogja sajátítani azokat. A helyiek most „Stop kavicsbánya” feliratú táblákat helyeztek ki házaikra.
A Madocsáért Környezetvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület szerint a beruházás hatástanulmányának zaj- és porterhelésre, valamint vízbázisra vonatkozó adatai megkérdőjelezhetők, utóbbi kritikusságát a vállalkozó is elismerte. Árvízvédelmi szempontból egyébként a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elutasító állásfoglalást adott ki, ezt a madocsaiak a közmeghallgatáson üdvrivalgással fogadták.
