A külföldről behozott zöldség, gyümölcs is többe kerül a gyenge forint miatt, ami jól jön az egyébként is drágább hazai termékek előállítóinak, mert fel tudják venni a versenyt az importtal. Az exportra szállító termelőknek kedvez az elszálló árfolyam, hiszen forintra átszámítva többet kapnak az eurójukért. Igazán jól akkor járnának, ha ez az állapot ki is tartana egy ideig.

Csúcsáron adtuk el az egyik dinnyeszállítmányt a németeknek, kilónként ötven forintot adtak érte

 – ezt egy medgyesegyházi dinnyefelvásárló nyugtázta, de a holnapért azért aggódik. „Majd hívjon fel a jövő héten, szerdán, addig majd látom, hogy hétfőn mit adnak érte” – folytatja a kereskedő. A Békés megyei kereskedőnek valójában fogalma sincs az árfolyamról, mint kiderült, ő maga csak a helyi termelőktől vásárolja fel a dinnyét, és bár több évtizeden keresztül szállított Németországba közvetlenül, az utóbbi években egy szentesi cégen keresztül „küldi” az árut. Ennek a szentesi cégnek euróban fizetett a német ügyfél, a felvásárlónak forintban a szentesi cég, és a felvásárló ebből fizette ki a dinnyetermelőt. Így jött ki a kereskedőnek a csúcsár, de az is látszik, hogy a ugyan nem minden esetben maga a termelő jár a legjobban a gyenge forinttal, de a plusz mindenképpen a magyar félhez kerül.

MTI / Komka Péter

Évente átlagosan 2,5-3 millió tonna zöldség-gyümölcs terem Magyarországon, ebből 900 ezer-1 millió tonna kerül külföldi piacra valamilyen formában, tehát jó egyharmada exportra megy. Most éppen a dinnyeszezon elején járunk, a piacba belekavart az időjárás, míg a spanyoloknál hidegebb volt tavasszal, nálunk pedig jóval melegebb, így ez is összeért, mint az eper beérése. Mivel a hazai dinnyeszezon a szokásosnál hetekkel korábban beindult, a termelők alig várják, már az, aki exportra is értékesít, hogy a spanyol görögdinnye eltűnjön.

Nagyot is lehet bukni

„Ha csak ősszel fizetnek, ahogy szoktak, akkor addig kellene gyengélkednie a forintnak” – mondja egy másik dinnyés, szintén Medgyesegyházáról. „Bonyolult játék ez” – magyarázza a férfi, hogy milyen utakon jut ki például a német piacra az áru. Elmondása szerint vannak cégek, amelyek a célországokban is telephelyeket működtetnek, ők így a külföldi értékesítésért nem fizetnek áfát, aztán vannak azok, akik őstermelőktől veszik az árut, és a visszaigényelt 12 százalékos kompenzációt is zsebre teszik.

Végeredményben nem a termelők járnak jól a gyenge árfolyammal, hanem a kereskedők.

Vannak persze nagyobb gazdaságok, amelyek jobb minőségű dinnyét tudnak előállítani, nagyobb területen, például 30-40 hektárról már jobb üzleteket lehet kötni. A nagyjából 4000 hektáros dinnyeültetvényen a termelők 5 százaléka termel nagyobb volumenben, így ők képesek folyamatosan biztosítani az itthoni áruházak igényeit, és a külföldi piacra is ők tudnak megfelelő minőséget adni.

Ha most gyenge is a forint, de októberben fizetnek, akkor meg jó nagyot buktam

– magyarázza a helyzet visszásságát az a békési kereskedő, akinek már sikerült a gyenge forint miatt csúcsáron Németországban eladott dinnye után járó pénzt zsebre tenni. Így legfeljebb a beiktatott cég bukhat, ha erősödik a forint.

„Óvatosan bánnak a termelők ezzel az árfolyam ingadozással” – mondja Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. „Inkább egy 320 forintos árfolyamra állítják be az árakat, mert a 60 napos kifizetési szokások miatt, ha addig visszaerősödik a forint, akkor nagyon megégethetik a szájukat” – tette hozzá az elnök. Ezt a szakember persze nem csak a dinnyére mondta, hanem az összes zöldségre és gyümölcsre. Szerinte jobb óvatos duhajnak lenni, mintsem kockáztatni: „Nagyot lehetne nyerni, de bukni is." A hazai piacon viszont jobban megy a magyar áru az import drágulása miatt.

A hazai piacon máris nyertek a pocsék forinttal

„Korábban a nagybanin mondhatta a felvásárló, ha nem adod olcsóbban, akkor hozom a külföldit” – magyarázza egy homokhátsági zöldségtermesztő gazda. A férfi szerint érezhető a drágulás, legalább 15-20 százalékkal emelkedtek a külföldről behozott zöldségek árai. Korábban sok termelő életét megkeserítette, hogy nem tudta annyira olcsón adni a krumplit, a káposztát, hogy megtérüljön a saját költsége.

MTI / Bugány János

Most azzal, hogy a behozott termékért is a 330 forintos árfolyammal kellett üzletet kötni, az import is csak drágábban kerül a polcokra. Az meg csak később fog fejtörést okozni, hogy az input, a vegyszerek nagy része is import, így azt is drágábban tudják majd beszerezni. Az üzemanyagárak meg már most elszálltak, de a zöldség jól megy most a hazai piacon.

Egyébként a dinnye hazai felvásárlási ára stabil, a full extrás dinnyéért akár 70 forint is fizetnek a felvásárlók. Csak hogy ne legyen túl egyszerű a történet, a dinnyénél még bekavar az is, hogy mennyire van meleg, mert hűvös időben nagyon látványosan csökken a dinnyefogyasztás. Ebben kilóg a sorból a többi zöldség-gyümölcs közül, tehát az ára is mehet lejjebb a „kedvező” forintárfolyam mellett is, ami nekünk jó, a termelőnek meg rossz.