EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amelyben azt kéri, ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának tervezett változtatását, mert véleményük szerint azzal a dolgozók fizetésének csökkentéséről is szavaznak.
Kordás László, a szövetség elnöke kedden Salgótarjánban sajtótájékoztatón ismertette: miután a kormány nem fogadta el javaslatcsomagukat, a törvényalkotási bizottság ülésén pedig nem kapott szót, így szeretnék meggyőzni a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy "ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében".
Kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, "így, amikor eljön az igazság pillanata", és februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták tőlük az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy ki az a képviselő, aki ezt "megszavazta, és elvette tőle" – tette hozzá.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett, hogy a kormány egy hónapja benyújtott törvényjavaslata megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, így az önkéntes pénztárakba való befizetés hozzájárulása, az iskolakezdési támogatás, az albérleti hozzájárulás, az üzemi étkezés, a lakásmegtakarítások azonosan adóznak a bérrel.
Ez nagy problémát jelent, mert a munkáltatók, nyilatkozataik szerint, nem költenek többet bérre és béren kívüli juttatásokra, és azzal, hogy a juttatások adóterhe nő, a dolgozók nettó jövedelme csökkenni fog – mondta az elnök.
Számításaik szerint egy most 395 ezer forintos cafeteria éves szinten 90 ezer forinttal csökken, "ennyit vesz el az állam az emberektől". Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek – mondta.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három pontban változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadik pont a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartása.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője Salgótarjánban hangsúlyozta, hogy ha januárban hatályba lép ez a törvény, akkor az őszi bértárgyalásokra külön stratégiával készülnek azzal a céllal, hogy a munkavállalók nettó pozíciója a lehető legkisebb mértékben romoljon.
A jövő évi adótörvények részeként a kormány a SZÉP-kártyán kívül minden cafeteriaelem adókedvezményeit elvonná. A Cafeteriatrend korábbi felmérése alapján a munkavállalók többségének számolnia kell azzal, hogy a cégek nem kompenzálják az emiatt kieső jövedelmet.
