Egyszerűen nem találtam elég embert, és ha a meglévőket túlóráztatnám, ők is elmennének

– ezzel indokolta a vasárnapi zárvatartás megszüntetése után lapunknak egy budapesti szupermarket vezetője, miért döntött úgy, hogy a hét utolsó napján továbbra sem nyit ki.

Az, hogy a probléma nem csak a független, tehát nem egy lánc részeként működő üzletet érinti, jelzi az a felhívás is, amelyet a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) Orbán Viktorhoz intézett. A KDFSZ azt kéri a miniszterelnöktől, vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését – olvasható a Magyar Idők hétfői számában.

Vasárnapi boltzárért lobbiznak Orbánnál a munkaerőhiány miatt

A kormánypárti Magyar Idők azt írja, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt kéri Orbán Viktortól, hogy vegye fontolóra a vasárnapi boltzár újbóli elrendelését.

Bubenkó Csaba, a szakszervezet elnöke lapunknak emlékeztetett: a folyamatos üzem miatti leterheltség miatt nemcsak a dolgozók szabadidőhöz való joga csorbul – októbertől például hiába is próbálnának szabadságra menni, ez nem lehetséges –, de egy idő után az egészségük is romlik. Így többen táppénzre mennek, sokan pedig elhagyják a pályát, akár 10-20 éves tapasztalattal a hátuk mögött.

Stiller Ákos

Az ősz nem csak a karácsonyi vásárlási szezon miatt ígérkezik keménynek: ebben az időszakban a diákmunka is visszaesik, miközben a nyugdíjas szövetkezetek messze nem hozták azt a létszámot, amelyet a kormány remélt – a helyzet jövőre enyhülhet némileg, amikor a nyugdíjasok után már nem kell járulékokat fizetni.

Hogy miért a vasárnapi zárvatartás lenne a megoldás a problémákra?

Bubenkó Csaba a Magyar Időknek háttérszámításokat ígért. Ez újdonságot jelentene, hiszen emlékezhetünk: a gazdasági alátámasztás mind a „vasárnapi pihenőnap” 2015-ös bevezetésekor, mind az egy évvel későbbi, hasonlóan villámsebességgel véghezvitt megszüntetésekor hiányzott az indokok közül.

Stiller Ákos

A szakszervezeti vezető lapunknak is sorolta: abban az egy évben, amikor a nyitvatartás tilalma érvényben volt, nem csökkent a kiskereskedelmi forgalom, és a munkavállalók sem fordultak el az intézkedéstől.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban egy fontos tényezőre hívta fel a figyelmet a 2016-os kormánydöntéssel kapcsolatban: a boltzárat arra hivatkozva oldotta fel a kabinet, hogy a fogyasztók nem fogadták jól a korlátozást. Szerinte most is a fogyasztókat kellene megkérdezni a kérdésről.

Ami a kormányt illeti, egyelőre nem nyitott a változtatásra: a szakszervezet kezdeményezését annyival verte vissza a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy

nem tervez a kabinet jogszabály-módosítást, mert nem tartja aktuálisnak a kérdést.

Bubenkó Csaba ezzel nem ért egyet. Szerinte folyamatos problémáról van szó, ami most azért is aktuális, mivel van egy nagy különbség az akkori és a mostani helyzet között: ma már a munkaerőhiány is sokkal jobban sújtja a kiskereskedelmi ágazatot. Márpedig nem mindegy, hogy ugyanazt a létszámot hat vagy hét napra osztják be.

AFP / Lionel Bonaventure

A KSH adatai ugyan azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban megállt a kiskereskedelemben dolgozók létszámának csökkenése, ez azonban jobbára azt jelenti, hogy a dolgozókat egymástól szipkázzák el a cégek. A 2018 második negyedévében regisztrált 365 ezres létszám ráadásul kevesebb a tíz évvel korábbi 380 ezernél. „A kétezres évek elején még lehetett normális munkabeosztást készíteni, a szabad hétvége is lehetséges volt” – emlékezett vissza Bubenkó Csaba.

Van azonban még egy adat, amelyet érdemes megnézni a KSH negyedéves foglalkoztatási statisztikájában. 2015 első negyedévében (vagyis a vasárnapi boltzár bevezetése előtt) 374 ezer ember dolgozott a kiskereskedelemben, egy évvel később (vagyis a boltzár utolsó hónapjaiban) jóval kevesebb, 359 ezer volt az ágazatban foglalkoztatottak létszáma. Ezt pedig nem az elvándorlás magyarázza, hanem az, hogy a cégek a hatnapos munkahétre tekintettel bocsátottak el dolgozókat.

A béremelés mindent megold. Vagy mégsem?

Történt még valami az ágazatban a 2015 óta eltelt években: a nemzetgazdasági átlagot meghaladó béremelés. Ez pedig várhatóan nem áll meg: Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) vezetője lapunknak arról beszélt, hogy az őszi bértárgyalásokon ismét két számjegyű fizetésemelést indítványoznak, és bár több cégnél is lehet feszültség, azt reméli, hogy meg tudnak erről egyezni. A tavaly szeptemberi sztrájk megismétlődésével egyelőre nem számol – nemcsak a Tescónál, de más láncoknál sem.

Fülöp Máté

Az emelés azonban azt is felfedte, milyen szakadék van az egyes cégek versenyképessége között. Bubenkó Csaba szerint a multicégek „korrekt bérrendezése” ugyan enyhített a nyomáson, ám a kisvállalkozások most is azzal küszködnek, hogy a béremelést nem tudják kigazdálkodni.

Állítását a béradatok is alátámasztják. A Blokkk.com összesítései azt mutatják, hogy az elmúlt bő másfél év béremeléseinek következtében a nagyobb, jellemzően multicégeknél kapható fizetések jócskán lehagyták a hazai vállalkozásoknál elérhető összegeket. Amíg például az Aldinál a havi bruttó átlagkereset 2017-ben 345 ezer forint volt, a hazai tulajdonban levő láncok némelyikénél alig haladta meg a 150 ezer forintot.

Általánosságban a fizikai dolgozók a legtöbbet a kétezernél több főt foglalkoztató cégeknél kereshetnek – ezek a diszkontok és a legnagyobb láncok –, itt a bér 2015 és 2018 között a másfélszeresére nőtt. Az is igaz ugyanakkor, hogy amíg az Aldinál tavaly az egy dolgozóra jutó forgalom 62 millió forint volt, a rengeteg vidéki kisbolttal működő Coop-partnerek között találunk olyat, ahol ennek mindössze a negyede.

Kevesen a polcok között

A multik esetében sem igaz azonban, hogy ideális lenne a helyzet – emelte ki Bubenkó Csaba:

egy magyarországi boltban egy adott alapterületre 4 dolgozó jut, Ausztriában egy ugyanilyen típusú, forgalmú üzletben hét, Németországban 11, Nagy-Britanniában pedig már 15 – pedig az üzletek elrendezése és működése között sincs különbség.

Ez is magyarázhatja, hogy a mostani kezdeményezést támogatja a KASZ is, bár úgy látják, a vasárnapi zárás önmagában aligha oldja meg a munkaerőhiányt. Karsai Zoltán, a szervezet elnöke a hvg.hu-nak emlékeztetett: a munkáltatóknak most is két pihenőnapot kell kiadniuk, így elméletben nincs különbség a foglalkoztatásnál aközött, hogy az üzlet hat vagy hét napig tart nyitva egy héten.

Fülöp Máté

Így, amíg Bubenkó Csaba a vasárnapi munkavégzésről egyeztetne a kormánnyal, Karsai Zoltán inkább általánosságban a foglalkoztatáspolitikáról. Ezt azzal indokolta, hogy önmagában a béremelés sem biztos, hogy megoldja a munkaerőhiány egyre égetőbb problémáját.

Korábban az volt a gond, hogy az alacsony bér miatt nehéz embert találni, ma már ott tartunk, hogy nincs is, aki jönne

– fogalmaz a szakember, aki szerint érdemes lenne megfontolni vendégmunkások foglalkoztatását, például a határon túli magyarok bevonását.

Itt már nem feltétlenül van egyetértés a két szervezet között, a KDFSZ vezetője legalábbis még februárban kikelt Mellár Tamás egy nyilatkozata miatt, amelyben gazdasági bevándorlók bevonását indítványozta a magyar munkaerőhiány enyhítésére. A 2015. januári interjú az idei olvasatában már „az európaitól eltérő kultúrából érkező” vendégmunkások alkalmazása miatt aggódott, ám akkor azt is hozzátette, hogy az ágazatban már most is feszültséget okoz a külföldi (ukrán, román, cseh) vendégmunkások alkalmazása.

Vámos György szerint a munkaerőhiány csökkentésében több kormányzati intézkedés is segített, ilyen volt például a járulékcsökkentés, amely – akárcsak a minimálbér emelése – a hatéves bérmegállapodás része, de ilyen lépés volt az is, hogy a közmunkásokat a magánszféra felé terelték.

Az OKSZ főtitkára arra is felhívta a figyelmet: ha az üzletek számát nézzük, a hazai boltok többsége zárva tart vasárnap, ám tény, hogy a legnagyobbak, illetve a bevásárlóközpontban üzemelő egységek mindegyike nyitva tart. A szakember ugyanakkor hozzátette azt is: álláshelyeket mindenhol hirdetnek, így sok helyen az alkalmazottak még azt is eldönthetik, olyan helyre mennének szívesebben, ahol dolgozniuk kell vasárnap, vagy olyan helyre, ahol ez nem szükséges.