Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Privátbankár megpróbálta kiszámolni, milyen hatása lenne a munkaerőpiacra annak, ha valóra válnának Orbán Viktor tervei, és sokkal több család döntene úgy, hogy még több gyereket vállalnak.
A legfrissebb elérhető adatok szerint a munkaerőpiacon 993 ezer 25 és 40 év közötti nő dolgozik. Arról ugyan nincs pontos adat, hogy közülük hányan gyerektelenek, de a KSH 2016-os mikrocenzusa szerint a 25 és 35 év közöttiek 56, a 35-44 év közöttiek 20 százalékának nincs még gyereke. Vagyis, ha feltételezzük, hogy ez az arány a foglalkoztatottakra leszűkítve is hasonló, akkor a dolgozó nők körében 377 ezren vannak gyerektelenek és 40 évnél fiatalabbak. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám 8,4 százalékának felel meg.
Ha csak a statisztikákat néznénk, nem is lenne semmi baj: a kismamák a piac inaktív csoportjába tartoznak, akik nem számítanak, amikor a munkanélküliségi adatot kiszámolják, vagyis papíron nem növekedne a munkanélküliség azzal, hogy a foglalkoztatottak köréből kikerülnek. Csakhogy ettől még a valóság az lenne, hogy még többen esnének ki a munkából.
Ennél is nagyobb probléma az, hogy a bejelentett akcióterv nem sokat foglalkozik a munkaerőpiaccal. Bár a beígért támogatások jelentősek, a mindennapokhoz is szükséges anyagi fedezet nem látszik, azt a szülési szabadságra vonuló nő csökkentett jövedelme nem biztos, hogy megfelelően tudja fedezni, a távmunka vagy a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával pedig továbbra sem törődik a kormány.
