Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Xerox november 5-én tett vételi ajánlatot a HP-ra, amely egy hete hétfőn azt közölte, hogy a kisebb rivális ajánlata "alulértékeli a céget és nem szolgálja a részvényesek érdekét". A közlemény szerint az igazgatótanács ugyanakkor nem zárta ki a későbbiekben az egyesülést, és ezért kész a további tárgyalásokra.
A Xerox ezután már kevéssé barátságosan közelített és megüzente a HP igazgatótanácsának, hogyha a vállalatvezetés november 25-éig nem fogadja el a felvásárlási javaslatát, akkor közvetlenül a részvényeseket keresi meg, és nekik tesz ajánlatot.
A HP igazgatótanácsa a határidő lejártával, hétfőn jelezte, hogy esze ágában sincs elfogadni a vállalatot továbbra is alulértékelő javaslatot. Egyébként is, fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Xerox képes-e előteremteni a forrásokat a vételi ajánlatban szereplő, részben készpénzes kifizetéshez. Megjegyezte továbbá, hogy a Xerox bevétele már az ötödik egymást követő negyedévben gyengébb volt a piaci várakozásoknál.
November elején a Xerox 33 milliárd dolláros vételi ajánlatot tett, ami egy részvényre lebontva 22 dollárt jelent. A Xerox ajánlatában az szerepelt, hogy részvényenként 17 dollárt készpénzben, a fennmaradó részt pedig Xerox-részvényekkel egyenlíti ki. A HP piaci tőkeértéke 30 milliárd dollár, a Xeroxé jóval kisebb, 8,4 milliárd dollár.
Mindkét cég komoly kihívásokkal néz szembe, mivel csökken a printerek és az ezekhez szükséges festékpatronok iránti kereslet. Nyereségességük fenntartása érdekében költségeik csökkentésére kényszerülnek. A Xerox tavalyi bevétele 10 milliárd dollár, a HP-é mintegy 58 milliárd dollár volt.
A HP tavalyi bevételének mintegy kétharmada a személyi számítógépek eladásából származott, ugyanakkor a működési nyereség 71 százalékát a printereket és a festékpatronokat gyártó ágazat termelte ki.
