Satuféknek tűnik mindaz, ami most bekövetkezett, és beleálltunk a földbe

– így kommentálta a kormány gazdaságvédelmi akciópontjait a hvg.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, és azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet, amely szerint

• a hitel-, a kölcsön- és a pénzügyi lízingszerződésekre moratóriumot vezetnek be 2020. december 31-ig,
• a fogyasztói hitelek teljes hiteldíj-mutatóját maximalizálják a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpontban (5,9 százalék),
• a rövid lejáratú vállalkozási hitelek lejáratát június 30-ig meghosszabbítják,
• nem lehet felbontani a helyiségbérleti szerződéseket a turisztikai, a vendéglátó-, a szórakoztató-, a szerencsejáték-, a filmiparban, a sportban, a rendezvényszervezésben,
• ezekben a szektorokban tilos bérleti díjat emelni,
• elengedik a munkáltatók járulékfizető kötelezettségét,
• és csökkentik a munkavállalók járulékát: nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, egészségügyi hozzájárulást a törvényi minimumra csökkentik, június 30-ig.

Szintén június végéig nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, és a kata szerint adózó taxisok is mentességet kapnak az átalányadó megfizetése alól.

Parragh László szerint az eddig bejelentett intézkedések teljesen rendben vannak, azok között több olyan is van, amelyet a kamara tett le a kormány asztalára. Az elnök példaként az adófizetői határidők elcsúsztatását és a hiteltörlesztési moratóriumot említette. Utóbbit egyébként a Magyar Nemzeti Bank is kezdeményezte.

Arra a kérdésünkre, hogy az is a kamara javaslata volt-e, hogy katát egyedül csak a taxisoknak ne kelljen fizetniük a következő hónapokban, az elnök úgy válaszolt, nem tudja megmondani, hogy

hol csúszik meg a sebészkés egy ilyen szituációban.

Katát ugyanis bevételtől függetlenül nemcsak a taxisoknak, hanem nagyon sok más vállalkozónak is fizetnie kell. Az a kérdés tehát Parragh László szerint teljesen helyénvaló, hogy a többiekre vajon miért nem vonatkozik a szabályozás, ezért, mint mondja,

ezen még finomhangolni kell.

Az elnök arra számít, hogy ezt az adófizetői mentességet másokra is kiterjeszti majd a kormány. Úgy fogalmazott, a koronavírust

mindegyik piaci szereplő megérzi, nemcsak a taxisok, mindenki, aki ennek az adózási formának, a katának haszonélvezője volt.

A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy több javaslatot is vittek a kormány elé, és mint mondta, biztos benne, hogy ebből még jó pár visszaköszön. Példaként említette, hogy minimalizálni kell azokat a helyzeteket, amelyek lehetőséget adnak a személyes kapcsolatra. Ez azt jelentené, hogy a kamara javaslata szerint

csak azok az üzletek lehetnének nyitva, amelyek a hétköznapi létfenntartáshoz szükséges termékeket árulják.

Ahogyan Parragh László fogalmazott, azok, „amelyekben a zsemlét meg lehet venni”. A többi boltot és vendéglátóhelyet, amelyek most még délután 3 óráig működhetnek, elképzelésük szerint be kellene záratni. Hozzátette:

el kell fogadni, hogy 2-3 hónapig nincs mozi, nincs pláza, nincs gyorsétterem.

Arra a kérdésre, hogy nem hiányolta-e a miniszterelnök bejelentéséből

• a bérgaranciát,
• az álláskeresési járadék meghosszabbítását,
• a munkavállalók védelmét,

azt felelte, most még korai lenne erre válaszolni, pánikhelyzet és tűzoltás van. Amíg nem világos, hogy meddig tart a járvány, és mekkora a veszteség,

addig a költségvetési beavatkozás nem időszerű.

Szerinte a valós és egyértelmű válaszokra még várni kell.

Turizmus: Budapestnek lőttek

Szóba került a turizmus is, az MKIK elnöke nem tartja kizártnak, hogy Budapest turizmusa a következő egy évben nem fog helyreállni.

Míg korábban Orbán Viktor, miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

a turisztikai szezonnak kampó,

Parragh László most azt mondta,

mindaz, ami nekünk van, a Halászbástya például, semmilyen értéket nem képvisel most. Nem fognak jönni a turisták, hiába jók a konyhák, az éttermek. A vidéki turizmus viszont lehet, hogy ettől fog felvirágozni, mert azt mondja a magyar, hogy nem megyek el Horvátországba

– tette hozzá.

A beszélgetésben többször is hangsúlyozta, hogy ez egy teljesen új és kiszámíthatatlan helyzet, nem szabad a 2008-as gazdasági válsággal egy lapon emlegetni.

Próbálunk rá reagálni. Hogy helyesen-e vagy sem? Senki sem tudja

– mondta, kiemelve, hogy a betegség

elképesztő sebességgel, durván üt bele a gazdaságba. Ez nem 2008, ezt másként kell megoldani.

A kamara folyamatosan egyeztet a kormány képviselőivel. A helyzetet nehezíti, hogy ma Magyarországon senki sem tudja megmondani, milyen gyors lesz a járvány lefutása, mennyibe fog kerülni és hol kell beavatkozni.

Találgatunk

– mondta, hozzátéve, hogy Kínától, Olaszországtól és Ausztriától lehetne tanulni. Kínában egyébként úgy számoltak, hogy a beruházások 2-3 százalékkal fognak visszaesni, „ehhez képest ez az arány 25 százalék lett” - figyelmeztetett.

Megmutatták a vállalkozók, hol fáj nekik a legjobban

Beszélt arról is, hogy több mint 15 ezer vállalkozótól érkezett válasz arra a kérdőívre, amellyel a koronavírus gazdasági hatásaira kérdeztek rá, vagyis arra – ahogy fogalmaz –, hogy „hol fáj, hol van a kavics a cipőben”. Az derült ki, hogy a megkérdezett cégek egyharmada számított erre a helyzetre és felkészült a válságra, a kétharmada viszont nem.

Sajnos nagyon sok cég be fog dőlni, ágazattól, vállalkozástól, tőkétől, és attól függően, hogy kinek mennyi tartaléka van

– jelentette ki. Úgy látja, a cégek sorra ismerik fel, hogy nem ússzák meg a válságot, már csak annak áttételes hatása miatt sem.

Ez egy szörnyű dolog. Egy csomó cégvezető nekem azt mondta egy hete, hogy őt ugyan ez nem érinti, megoldja. Ehhez képest napról napra kapom azt, hogy mindenkin átsöpör.

Míg a nagy nemzetközi vállalkozásoknak van válságtervük, a kisebb cégeknek még csak elképzelésük sincs, hogyan osszák be a feladatokat, rendeljenek el többlet- vagy hétvégi munkát.

Közben Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, a kabinet százezres munkanélküliséggel számol,

az a kérdés, hány százezres lesz.

Erre Parragh László úgy reagált,

valóban több százezres létszámleépítés várható, illetve van már ma is.

Az igazi kérdés szerinte az, hogy a munkaerőpiaci összeomlást hogyan, milyen eszközökkel lehet majd kezelni.